Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-02
25 felvetésének időszerűségét. A miniszter emellett cáfolta azt a „tévhitet”, miszerint az EU költségvetése 2013ig szó l, ezért a jelenlegi régiók térképéhez nem lehet hozzányúlni. „Ma már uniós tagállam vagyunk, a parlament a jelenlegi regionális struktúrát bármikor módosíthatja, csak egyeztetnie kell Brüsszellel” – mondta Winkler. ► Olteanu nem érti Markóék felvetésé re elutasítóan reagált az RMDSZ koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt egyik markáns politikusa. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök szintén közvitát szeretne Románia régiós felosztásáról, ám elvetette az „etnikai alapú közigazgatási egységek” létreho zását. „Nem tudom, mit ért az RMDSZ etnikai kritériumok alatt, hiszen öthat év múlva az egyes régiók etnikai aránya megváltozhat. Uniós ország vagyunk, ahol szabadon mozognak az állampolgárok” – érvelt a liberális politikus, aki szerint a régiók kialakítá sakor elsősorban arra kell összpontosítani, minél hatékonyabban lehessen a segítségükkel lehívni az uniós pénzeket. ► Ki mit ért a régióátrajzolás alatt? A regionális átrajzolás nemzeti illetve európai „illetékességére” vonatkozóan Jose Manuel Durrao Bar roso európai bizottsági elnök látszólag egyértelmű választ adott. Márton Árpád RMDSZes képviselőházi frakcióvezető az EBelnök szeptember 6i parlamenti látogatásán tette föl a kérdést: melyek a lehetőségek a jelenleg működésképtelen régiók átrajzolására? „Ha önök a strukturális alapokat érintő közigazgatási és regionális reformot végeznek, nyilvánvaló, hogy bizonyos tárgyalásokat kell folytatniuk az európai intézményekkel azért, hogy az álláspontokat összehangolhassák. De ez (a régióátrajzolás- szerk. me gj.) a román állampolgárokat, a román közigazgatást érintő, belügyi probléma” – válaszolta Barroso Márton Árpád kérdésére, majd hozzáfűzte, nem a régiók felosztásától függ a fejlődés, hanem attól, hogy „az európai fejlesztési törekvésekhez a román nemzeti és regionális szintű reformtörekvések társuljanak”. ► Nem új a felvetés A kormány programjában is szerepel a régiók átrajzolása, nemzeti szinten tehát – ha ezt tekintjük bizonyítéknak – van erre politikai akarat. És az államfő is támogatta az átrajzolás gondolatát, idén nyáron ő maga is előkapta a témát a tarsolyából. De úgy, hogy a saját politikai terveinek rendelte alá a regionális átrajzolás problémáját. Az RMDSZ politikusai korábban több ízben említették a régiók átrajzolását. Borbély László 2003ban még ügyvezető elnökhelyettesként említette, hogy „a jelenlegi régiók, például Vrancea vagy Konstanca túl nagyok, így sok esetben működésképtelenek. „Javasoltuk, hogy a kormány folytasson tárgyalásokat a megyék képviselőivel, annak érdekében, hogy hatékony párbeszéd alakuljon ki e kérdés kapcsán. A dialógusok során a folyamat valamennyi szereplőjének közösen kell kidolgoznia az e kérdés kezelésére a legmegfelelőbb megoldást” – mondta akkor Borbély László. A téma nem volt népszerű, az akkori Năstasekormány nak ugyanis nem állt szándékában terítékre tenni a régiók problémáit, és beszüntetett mindenféle erről szóló vitát. Ezért, amikor az RMDSZ újból szóba hozta a működésképtelen regionális felosztást, a román politikum a közvéleménynek „magyar irredenta törek vésként” magyarázta el ezt az RMDSZkezdeményezést. vissza Politikai étlap Új Magyar Szó 2007. október 2. Szerző: Salamon Márton László Számszerűsített adatok támasztják alá, hogy az erdélyi megyék uniós támogatások terén alultámogatottak. Hogy a magyarok lakta térségek az előcsatlakozási alapok vesztesei voltak. A politika természetéhez tartozik, hogy művelői úgy sakkoznak a prioritásokkal, ahogyan éppen a politikai helyzet, illetve a rövid- vagy hosszú távú érdek kívánja . Ilyen szempontból nehéz elítélni egy alakulatot csak azért, mert
