Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-02
26 választási kampányára időzít olyan politikai „topikokat”, amelyekről úgy ítéli meg, hogy azokra a potenciális választói fogékonyak lehetnének. Az RMDSZszel annyiban kissé más a helyzet, m ert a kettős (politikai párt/kisebbségi érdekvédelmi szervezet) státusból adódóan kötelezőnek érez magára nézve valamiféle olyan szemérmességet, amelyet igyekszik a pártlogika cinizmusával szembeállítva kimutatni és érvényesíteni. Hogy bírálói szerint nem igyekszik eléggé – az már egy másik kérdés. Egy ilyen „politikai topik” a fejlesztési régiók átrajzolásának kérdése is, amelyben a szövetség valóban vádolható azzal, hogy hol előre, hol hátratolta prioritáslistáján. Ha abból indulunk ki, hogy már 1998as létrehozásukkor az akkor (is) kormányon levő RMDSZ nem tulajdonított elég jelentőséget ezeknek a régióknak – vagy legalábbis nem annyit, hogy teljes erőbevetéssel próbálja megakadályozni annak a szerencsétlen felosztásnak a létrejöttét, amelynek most mind enki megissza a levét – , máris van ok szemrehányásra. De most nem is ez a fontos... Mint ahogyan az sem fontos, hogy az átrajzolásba is kevesebb politikai energiát kellett volna fektetni, ha akkor, 1998ban sikerül nagyobb port verni az ügy körül. Így az RMDSZnek előbb meg kellett győznie saját magát, hogy ez a kérdés egyáltalán érdemes arra, hogy ott legyen a fő célok között. És amikor már ott volt, ismét le kellett vennie a napirendről, hogy olyan, akkor még fontosabbnak – és kivitelezhetőbbnek – tűnő c éloknak engedjen teret, mint a kisebbségi törvény... Közben azért a háttérben folyt a szakértői munka, készültek a felmérések. Számszerűsített adatok támasztják immár alá, hogy az erdélyi megyék uniós támogatások terén alultámogatottak. Hogy a magyarok ál tal nagyobb számban lakott térségek az előcsatlakozási alapok vesztesei voltak. Hogy a jelenlegi régiós felosztás eredményeként ott, ahol gyengén fejlett megyék erősekkel vannak egy régióban, az erős megyék - nagyobb társfinanszírozási képességük miatt - e lszippantják a támogatásokat a többiek elől. Ez mind bizonyítást nyert. Most meg van egy európai parlamenti választás, s azt megelőzően egy kampány. És újra itt vannak a régiók a politikai étlapon. Arra ugyan semmiféle garancia nincs, hogy ezúttal lenyomh ató lesz ez a fogás a román politikai osztály torkán. De meg kell újra próbálni. vissza Hazahívnák a kitántorgott munkaerőt - Egyre több kelet- és középeurópai ország ébred rá az elvándorlás hátrányos következményeire Vilá ggazdaság 20071002 A jobb keresetért Nyugatra vándoroltak visszacsábításáért sorra indítanak akciókat a keleteurópai államok, mert az állandósuló szakemberhiány és a lakosság elöregedése immár erősen fékezi a gazdasági növekedést. A leglátványosabb és leghangosabb kampányt az elmúlt hetekben a lengyel kormány bocsátotta útjára az EUcsatlakozás utáni, 1,21,5 millió fősre becsült kivándorlás visszafordítására. Lech Kaczynski államfő szerint az ország nem nézheti tétlenül, miként távoznak tömegesen külfö ldre orvosok, ápolónők, szakmunkások és mérnökök. Varsó állásbörzék sorát akarja megnyitni azokban a külföldi gazdasági központokban, ahol nagyobb számban élnek lengyel kivándoroltak. A kormány odáig megy, hogy programot készít a visszatelepülők gyermekeiv el szembeni iskolai követelmények csökkentésére. A Handelsblatt szerint hasonló szakemberhazacsábítási programokat a csehek, a szlovákok, a románok és a bolgárok is szerveznek, mert rájöttek, hogy a képzett munkaerő szabad mozgásából ez idő tájt számukra előnytelen változások adódnak. Igaz ugyan, hogy az elvándorlással együtt az új EUtagállamok maguk is bevándorlási célországgá váltak, de tapasztalniuk kellett: nem olyan képzettségűek érkeznek, akikre a távozottak pótlására szükség lenne. A zavaros 90es években óriási szakemberveszteséget elszenvedő Oroszország számára különösen fontos lenne a távozottak jelentős hányadának visszacsalogatása. Ha ez nem sikerülne, akkor – egy ENSZtanulmány szerint – Moszkvának mintegy kétmillió bevándorlót kellene fogadni a, hogy fenn tudja tartani a gazdasági növekedés jelenlegi ütemét. A szakemberhiányt enyhítendő az orosz kormány a német kisebbségből kivándoroltak visszahívására is 80 millió eurós programot indított (VG, szeptember 26., 6. oldal). Romániában korábban ébr edtek: Bukarest már tavaly elindította a külföldön dolgozó legalább 11,5 milliónyi román hazacsábítási kampányát, ám eddig kevés eredménnyel. vissza
