Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-16
9 Na de kinek nem hisznek? Az MVK megkérdezte azt is, melyik politikusban nem bíznak az emberek, illetve ki árt leginkább Szlovákiának? A győztes Ján Slota, 37,8 százalékkal. Nagy versenyben Vladimír Mečiarral, neki a válaszadók 37, 4 százaléka nem hisz. Harmadik legmegbízhatatlanabb Mikuláš Dzurinda, 31,2 százalékkal. Csáky Pál ebben a versenyben a negyedik lett, az ország lakosainak vala mivel több, mint negyede nem bízik benne. Ötödik helyen végzett a népszerűtlenségi versenyben Robert Fico kormányfő, majd' húsz százalékkal. Hatodik egy újabb magyar politikus: Duray Miklós, 10,1 százalékkal. Bugár Béla a kilencedik helyen végzett ebben a versenyben, 5,8 százalékkal. vissza Tájékozatlanság Romániában: mindjárt választások − A lakosság nem ismeri az Európai Parlamentet Kitekintő - Bodó Melinda | 2007.10.15. 18:45 Az Európai Uniós tagság megköveteli Románi ától az európai parlamenti választások december 31e előtti kiírását. Belpolitikai okokra hivatkozva Románia elnapolta a május 13ra kiírt választásokat, áttéve ezt november 25re. Románia, mint tagállam, 35 európai parlamenti képviselőt jogosult Brüsszelb e küldeni. Ezen személyek megválasztásáról nem csak romániai állampolgársággal rendelkezők szavazhatnak, hanem európai állampolgárok is, akik Romániában élnek. Egy hónappal az európai parlamenti választások előtt Románia választópolgárai még mindig az inf ormáció hiányában szenvednek az Európai Parlament jelentőségét illetően. A lakosság szemszögéből nézve a helyzetet, az okok érthetőek. Újonnan csatlakozott tagállamként a lakosság még nem érzékeli az uniós tagság előnyeit. A belpolitikát sokkal nagyobb fi gyelemmel kíséri a sajtó, és kevésbé figyel Európára. Annak ellenére, hogy a törvényhozás jelentős részét uniós szinten alakítják, a román sajtó külföldi hírként kezel minden európai uniós eseményt. A hiba a kormány számlájára is írható, mivel nem sikerült a lakosság felé közvetíteni az európai intézmények fontosságát, az Európai Parlament jelentőségét és az európai parlamenti képviselők tevékenységének szerepét. Ugyanakkor ismerniük kellene az európai pártok struktúráját és azok politikai prioritásait. Mi vel a román politikában még nem alakult ki a föderális Európát megalkotók és a nemzeti kormányok hatalmát megőrzők tábora, nagy valószínûséggel a belpolitikai disputák válnak a választási kampány témájává. Ugyanez jellemzi az európai alkotmány elfogadását és ennek ellenzőinek hiányát. Az eddig végzett felmérések szerint a Demokrata Párt (PD) a szavazatok 40 százalékát kapná. Őket követik a Szociáldemokraták (PSD) 17 százalékkal. A nemzeti liberálisok (PNL) és az új generáció (PNG) tagjaira a lakosság 1111 százaléka szavazna. A 2006ban alakult Liberális Demokrata Pártra (PLD) valamint a Nagy Románia Pártra (PRM) 55 százaléka szavazna a román lakosságnak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listája a szeptember végi felmérés szerint a szavazatok 3 százalékára számíthat. Jelenleg a Demokrata Pártnak és az RMDSZnek az európai parlamenti képviselői az Európai Néppárt – Európai Demokraták frakciójában ülnek. Az RMDSZ a szavaztok 5 százalékát kell elérje, míg a függetlenként induló Tőkés László a sza vazók minimum 3 százalékát kell meggyözze, hogy rá szavazzanak. A Romániában élő magyar szavazó közösség a lakosság kb. 7 százalékát teszi ki. Valószínűleg a populisták csoportját bővíti majd az Új Generáció Pártja, akinek elnöke Gigi Becali román futball ista és a Steaua futballcsapat tulajdonosa. Az Európai Szocialisták csoportjához tartozik a PSD. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért csoport részét képezik a PNL valamint a Konzervatív Párt (PC) képviselői. A felmérések alapján a PC nem jut be az Európai Parlamentbe. Az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS) Európaellenes, szélsőjobboldali csoportjainak tagjai a Nagy Románia Párt képviselői. Ha a PRMnek nem sikerül minimum 4 képviselő megszavazása, az európai ITS csoport a minimum képvisel ői létszám elérésének hiányában felbomlik. vissza
