Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-12
42 A szlovákok iránti empátia nélkül nem lesz megbékélés Felvid ék.ma 20071011 23:14 Forrás: HVG Nem hagyható szó nélkül a Benešdekrétumok szlovákiai megerősítése, de annak is tudatában kell lenni, hogy Magyarország egy fiatal, a nemzeti öntudatát még csak építgető állammal vitázik - véli Stark Tamás (48 éves) tö rténész, aki szerint a két ország diplomáciai viszonya rosszabb, mint a hétköznapi kapcsolatok. A budapesti közgáz nemzetközi kapcsolatok szakán végzett történész a keletközépeurópai országokban 1938 és 1955 között lezajlott "kényszerű népességmozgások " nemzetközileg is jegyzett kutatója. Több művet publikált Magyarország és a zsidóság második világháborús embervesztesége témakörében, utóbbit többek közt a Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum Kutatóintézet ösztöndíjasaként kutatta. Az MTA Történettudomány i Intézetének főmunkatársa a Terror Háza Múzeumnak is szakértője: ő volt a minap megnyílt, a második világháború utáni csehszlovákiai magyarüldözéssel, illetve a magyarcsehszlovák lakosságcserével foglalkozó időszaki kiállítás szakmai irányítója. S. T.: Az MKP korábban azzal ment bele a közös kormányzásba, hogy lemond a Benešdekrétumok felülvizsgálatáról. Hogy mi motiválta a kormányzásból mára kiszorult Magyar Koalíciót, s volte a felvetés megfogalmazásában a Bugár Bélát nemrég az elnöki poszton felvált ó Csáky Páléknak olyasfajta hátsó szándékuk, hogy egy másfajta politikai térben újrapozicionálják a pártot, nem tudom. Történészként csak azt mondhatom, hogy a problémával mindenképpen kezdeni kell valamit, nem lehet a szőnyeg alá söpörni. A kérdés eddig i s időről időre előkerült, és így lesz ez a jövőben is, amíg valaki elő nem áll egy, mindkét fél számára megnyugtató megoldással. Én ilyen kísérletnek látom az MKP megbékélésinyilatkozattervezetét, amit egyébként a magyarországi parlamenti pártok is üdvözö ltek. HVG: Mit tapasztal, mennyire nyomja rá a bélyegét a politikai csatározás a mindennapokra, így például szűkebb szakterületén, a történettudományi kapcsolatokra? S. T.: A szlovákmagyar viszonyt a mindennapok szintjén korántsem látom olyan feszültnek , mint amit a politikai csatározások tükröznek. Hogy mást ne mondjak, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének professzora, Štefan Šutaj eljött a Magyar sors Csehszlovákiában című, a Terror Háza Múzeum és az MTA EtnikaiNemzeti Kisebbs égkutató Intézete által szervezett múlt heti konferenciára és az ahhoz kapcsolódó kiállításra, sőt előadást is tartott. A budapesti szlovák és a cseh nagykövet viszont csak üzenetet küldött. Habár a magyarellenesség mindig fontos szerepet játszott a szlová kság identitásában, nem általánosíthatunk úgy, hogy a szlovákok ellenséget látnának bennünk, magyarokban. Történelmi példával élve: a második világháború végén a szlovák emberek teljesen másként viszonyultak a hontalanná tett magyarokhoz, mint például a né metekhez, akiknek jelentős része már a háború végén elmenekült a szülőföldjéről. Ha voltak is atrocitások a magyarokkal szemben, Szlovákia területén nem történtek olyan tömeggyilkosságok, amilyeneknek például a Szudétavidéken élő németek voltak az áldozat ai. HVG: Ha már biztató jelekről beszélt: talán arra is lát esélyt, hogy rövidesen napvilágot lát a két nemzet közös múltját magyar és szlovák nyelven bemutató történelemkönyv, amiben Gyurcsány Ferenc és Robert Fico szlovák kormányfő korábban megegyezett? S. T.: Azért ne értékeljük túl a helyzetet! Szlovák kollégámtól tudom, tőle sem vette mindenki jó néven, hogy megjelent a budapesti tanácskozáson. De biztató fejleménynek tartom, hogy az utóbbi években kiadott történelemtankönyvekben legalább már néhány mondatos említés formájában szó esik a magyarok második világháború utáni csehszlovákiai üldöztetéséről és részleges kitelepítéséről. Igaz, a korszakot árnyaltabban tárgyaló tudományos munkák csak nagyon alacsony példányszámban jelennek meg, nagyon szűk kö rhöz jutnak el, így a közhangulatra sem gyakorolhatnak hatást. HVG: Miben látja az okát a szlovákok érzékenységének? Azért nem sok uniós tagállam vállalná, hogy megerősítse egy olyan - letűnt korok szellemében fogant - korábbi politikai határozatát, amely ben kollektíven bűnösnek bélyegzett egyes népeket, jelesül a magyarokat és a németeket.
