Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-12
41 Soha többé! – Kiállítás a Benesdekrétumokról - Duray: 90 ezer magyarra vonatkozott a lakosságcsere MNO 2007.10.11 13:08 A magyar- és németüldözés gyökerei még a XIX. század első harmadára vezethetők vissza. Az 19441948 közötti m agyarüldözés lényege, hogy erőszakkal valósítsák meg azt, amit 19201938 között viszonylag békés eszközökkel nem tudtak elérni – jelentette ki Duray Miklós a Benesdekrétumokról szóló kiállítás balassagyarmati megnyitóján. Duray Miklós szlovákiai magyar p olitikus nyitotta meg a felvidéki magyarság Benesdekrétumok szellemében lezajlott kitelepítését feldolgozó kiállítást Balassagyarmaton csütörtökön. A Magyar Koalíció Pártja alelnöke úgy fogalmazott: az 19441948 közötti magyarüldözés lényege, hogy erősza kkal valósítsák meg azt, amit 19201938 között viszonylag békés eszközökkel nem tudtak elérni, vagyis hogy egybeessen a nyelvi határ és az államhatár. A benesi politika ezt fogalmazta meg - tette hozzá. Duray Miklós elmondta: mintegy 40 ezer magyart üldözt ek ki szülőföldjéről, 45 ezer embert telepítettek a Szudétavidékre, 90 ezer magyarra vonatkozott a lakosságcsere. Nem tudni pontosan azoknak a számát, akik elmenekültek, és akiket a Szovjetunióba hurcoltak málenkij robotra. Hozzávetőleg 200 ezer felvidé ki magyart érintettek a dekrétumokban megfogalmazott kollektív bűnösség következményei, és emellett még 326 ezer magyar nyilváníttatta magát szlováknak az 1946ban felkínált reszlovakizáció keretében. Duray Miklós szerint a magyar- és németüldözés gyökerei még a XIX. század első harmadára vezethetők vissza, és lényeges elemként tért ki a trianoni szerződésre, amikor Csehszlovákiához csatoltak mintegy 10 ezer négyzetkilométernyi magyarlakta területet. A Nógrád Megyei Levéltár által rendezett Never again! S oha többé! című kiállítás október 17ig látogatható a Palóc Múzeumban. Tyekvicska Árpád igazgató úgy fogalmazott: a kiállítás azzal a céllal született, hogy az 194548ban bekövetkezett, és évtizedeken át agyonhallgatott magyar nemzeti tragédia ne múljon e l nyomtalanul. A tárlat anyagát Fehér Csaba, a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeum igazgatója állította össze. vissza A kiéleződött szlovákmagyar viszony megosztja az ellenzéket Felvidék.ma 20071011 23:23 A három ellenzéki parlamenti párt csütörtöki találkozójának fő témája a jelenlegi aktuálpolitikai helyzet volt, különösképpen nagy hangsúlyt fektettek a kiéleződött szlovákmagyar viszonyra, amely megosztja az ellenzéket. Ennek ellenére jobb együttműködésr e törekednek. "Nézeteink különbözőek. Nem szeretnénk növelni a feszültséget“ – mondta a háromórás tanácskozást követően Pavol Hrušovsky, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke – a kiéleződött szlovákmagyar kapcsolatokról. A Magyar Koalíció Párjának e lnöke Csáky Pál azon a véleményen van, hogy az ellenzéki pártoknak sincs közös nézete a Benešdekrétumok sérthetetlenségéről megszavazott törvényről. Ugyanakkor a KDH elutasít mindenféle kezdeményezést az autonómiáról szóló párbeszédre. Csáky kihangsúlyoz ta azt is, hogy mind a három ellenzéki párt vezetője együttműködésre törekszik. Hrušovský szerint nem lényeges, ki volt a bűnbak abban, hogy elindította a lavinát a szlovákmagyar kapcsolatokban. És hozzátette azt is, „nem volt szerencsés megnyitni a Benešdekrétumok kérdését sem. Mindenki tudja, hogy az akció reakciót vált ki, sőt, ha a ha feszültség tovább fokozódik, akkor az árt Szlovákiának és Európának is.“ Mikuláš Dzurinda a Szlovák Demokrata és Keresztény Unió elnöke viszont arra figyelmeztetett, h ogy amíg ők voltak a kormányon, addig nyolc éven keresztül béke honolt a nemzetiségi és a szomszédi kapcsolatokban és a problémákat mindenféle nyugtalanság szítása nélkül oldották meg. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a magyar államfő a legutolsó magánj ellegű látogatásán nem a megfelelő módon viselkedett. Másrészt viszont Robert Fico kormányfő is „ügyesebb“ lehetett volna a kialakult helyzet rendezésében. vissza
