Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-12
26 gyalázatos határozaton – az elmúlt években számtalan olyan hatósági döntés és bírósági ítélet született, amely a Benesdekrétumokra hivatkozik. Duray Miklós: Tegyük hozzá, hogy mindez nem Benessel kezdődött. A cseheknél a németell enesség a Harmadik Birodalom terjeszkedése miatt alakult ki. Tehát nem a szudétanémetek miatt. A magyarellenesség azonban – a csehek részéről, a szlovákellenességgel együtt – már a monarchia idején, az 1820as évektől tapintható volt. Kun Miklós: Hogyan j elentkezett a magyarok kollektív bűnösségének politikája? Duray Miklós: A több száz Benesrendeletből tizenhárom volt egyértelműen német- és magyarellenes. Bármilyen hihetetlen, a háború utáni népbírósági tárgyalások által elítéltek 59 százaléka magyar vo lt… Kun Miklós: …holott Szlovákia, mint Hitler szövetséges állama, harcolt a Szovjetunió ellen, más szomszédos államoknál korábban üldözte, deportáltatta a zsidókat. Duray Miklós: A magyarellenesség abban is megmutatkozott, hogy akik életben maradtak a S zlovákiából malenkij robotra a Szovjetunióba hurcolt magyarok közül, nem mehettek haza a szülőföldjükre: Magyarországra toloncolták őket. Kun Miklós: Benes a Hitlerellenes koalíció vezetőin kívül a második világháború után tárgyalt a volt kisantant orszá gok vezetőivel. Petru Groza román miniszterelnököt igyekezett rávenni, hogy lakosságcserével űzze el Erdélyből a magyarokat. Joszip Broz Titónak felvetette, hogy annektálja Pécset és környékét, majd telepítse ki a délvidéki magyarokat. Miért ezt a kártyát játszotta ki? Talán a kisantant szelleme erősödött fel a háború után? Martonyi János: Olyan országokról van szó, amelyek a háború végén hatalmas területeket nyertek, s velük nagyszámú magyar kisebbséget. Az egyéni sorsok szempontjából a legembertelenebb " kezelése" ennek a problémának a kényszerű lakosságcsere volt. Az igazi megoldás a kollektív kisebbségi jogok megadása lenne, de erre nagyon kevés a készség a szomszéd országokban. Éppen ezért próbáltunk a rendszerváltozás után fórumot létrehozni a középeu rópai együttműködésre. Hogy felélesszük a középeurópai gondolatot, és megpróbáljuk ellentételezni a közös múlt nehézségeit. Ez csak nagyon mérsékelten sikerült. Kun Miklós: Az önök családját hogyan érintette a háború utáni kényszermigráció? Duray Miklós : A fegyverletétel után olyan megegyezés született, hogy akik az 1938as visszacsatolás következében lettek csehszlovák állampolgárok, azokat minden további nélkül ki kell telepíteni. Az én családom azonban soha nem hagyta el a Felvidéket – Losoncot – , még is rákerültünk a listára. Szerencsére édesapám egykori kollégája volt a város komisszáriusa. Ő elintézte, hogy ne kelljen mindent magunk mögött hagyva nekivágni az ismeretlennek. Helyettünk nyilván egy másik családot telepítettek ki, hiszen a létszámnak me g kellett lenni. De évekig mi is becsomagolt holmival vártuk a fejleményeket. Martonyi János: Én Kolozsváron születtem, de nem vagyok erdélyi származású: ÉszakErdély visszakerülése után édesapámat az ottani egyetemre helyezték. Ő ott akart maradni, és 19 45 tavaszán egész családunkkal visszatért Kolozsvárra, mivel kötelességtudó emberként folytatni akarta a tanítást. De egy éjszaka üzenetet kapott, hogy ha nem megy el, deportálni fogják. Erre összecsomagoltunk, és ezzel a mi erdélyi történetünk véget ért. Duray Miklós: Amikor Martonyi János a kisantant esetleg újjáéledő szelleméről beszélt, eszembe jutott egy 1993as – tehát igazán nem régi – történet. Röviddel az után, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az ukrán – magyar alapszerződést, az akkor nemrég me gválasztott szlovák elnök, Michal Kovác Kijevbe látogatott. Kovác elnök javasolta ukrán kollégájának, hogy hívják össze azon országok konferenciáját, ahol magyar kisebbségek élnek, és hangolják össze velük szemben a lépéseiket. Meglehet, éppen az ukrán – mag yar alapszerződésnek köszönhetően Kijevben ezt visszautasították, s így nem jött létre ilyen találkozó. Kun Miklós: Vagyis a kisantant szellemiségét sem sorolhatjuk a "befejezett múlt" kategóriájába.
