Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-12
27 Martonyi János: A kisantant nemcsak szellemiség, hanem egyfajta geopolitikai determináció, amely jelen van, és amellyel szemben KözépEurópának egy másfajta szellemiséget kell felmutatnia. Ez volt az a bizonyos középeurópai együttműködés, amely az Antallkormány kezdeményezésére jött létre. Visegrád sok ered ményt elért: koordináltuk a Varsói Szerződésből, a KGSTből való távozásunkat, a Brüsszellel kapcsolatos fellépésünket, megteremtettünk egy szabadkereskedelmi rendszert, amiről viszonylag kevés szó esett, pedig segítségével többszörösére nőtt az egymás köz ötti kereskedelem. Kun Miklós: A kisebbségek helyzetéről is szó esett? Martonyi János: Nagyon intenzíven beszéltünk erről! Akkor, az 1990es évek elején, ehhez volt kedvező nemzetközi háttér is. Sikerült bevinnünk talán a közösségi, majd a kollektív jogo kat a rendszerbe. E tekintetben inkább mérsékeltek a sikerek, bár kétségtelenül vannak. De sok olyasmi is történt, ami független volt tőlünk, és a sikerek ellen hatott: Csehszlovákia felbomlása, BősNagymaros ügye, amelyet a szlovákok hónapon át tartó tilt akozása ellenére mi mindenképpen jogi útra akartunk terelni, éppen azért, hogy ne legyen belőle politikai kérdés. A visegrádi együttműködés addig tartott, amíg Szlovákiában uralomra nem került Meciar. Nálunk az Orbán kormány megalakulása után azonnal elkez dtük újjáéleszteni ezt a fórumot… Kun Miklós: Pedig nagyon nehéz volt, a szlovákok eleinte nem voltak hajlandók részt venni, de még a csehek is némileg ellenálltak… Martonyi János: A szlovákoknak jelképesen odatettünk egy üres széket, annak jeléül, hogy visszavárjuk őket. És ez a Dzurindakormány uralomra jutása után meg is történt. Van lehetőség az együttműködésre, ha megvan a közös akarat. Én azért tartom drámai fejleménynek a pozsonyi parlament határozatát a Benesdekrétumok megerősítéséről – ez engem személyes arculcsapásként ért – , mert úgy érzem, hogy sok értelemben 17 év erőfeszítését tette tönkre. Ennek nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia is kárvallottja. vissza Új erdélyi magyar párt születik Magyar Hírlap 200 7.10.12. Október végén benyújtják a szükséges okiratokat a Magyar Polgári Párt (MPSZ) törvényszéki bejegyzéséhez. Ezt Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke jelentette be tegnap Székelyudvarhelyen, amikor bemutatta a sajtónak az aláírásokat tartalm azó íveket. Ezzel a lépéssel a romániai magyarságnak is megteremtjük a választás szabadságát, a pluralizmust – erősítette meg Szász Jenő az általa vezetett szövetség politikai törekvését. Az MPSZ az Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) önmagát fe lszámoló nemzeti liberális platformjából alakult politikai szövetség, amelynek tagjai már a 2000es évek elején úgy gondolták, hogy a pártosodó RMDSZ mellett létjogosultsága van egy külső alternatívának. Az erdélyi magyar jobboldalként is aposztrofált moz galom azonban mindeddig még a helyhatósági választásokon sem tudott megmérkőzni riválisával. A közjogilag az RMDSZszel azonos státusú MPSZ ugyanis – a sajátos romániai választójogi előírások miatt, amelyek előnyben részesítik a parlamentben képviselettel rendelkező kisebbségi szervezeteket – sem a 2004es helyhatósági, sem a parlamenti választásokon nem tudott jelölteket indítani annak ellenére sem, hogy összegyűjtötte a szükséges aláírásokat, formai okokra hivatkozva ugyanis azokat nem fogadták el. Ennek hátterében az MPSZ politikai okokat látott, és az akkor is kormányon lévő RMDSZt hibáztatta, a választójogi törvény diszkriminatív elemeit pedig több nemzetközi szervezet is elítélte. Nem csoda hát, hogy az aláírási íveket bemutató tájékoztatón Szász Je nő – aki egyben Székelyudvarhely városának polgármestere – reményét fejezte ki, hogy ezúttal nem politikai döntés születik, és a tizennyolc megyéből, valamint a fővárosból több mint egy éven át összegyűjtött 26 176 aláírás lehetővé teszi a Magyar Polgári P árt bejegyzését.
