Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-06
6 A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR El kell ismerni Koszovó független ségét - Nyolc évvel a NATO beavatkozását követően itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség elismerje Koszvó függetlenségét Szerbiától, fogalmaz a The New York Times pénteki vezércikke. (FN) Cikkek: A politikai elit a konfliktus fenntartásában érdek elt - Hunčík Péter: Azt a kölcsönös szimbolikus gesztust, hogy „gyerekek, ne haragudjatok!” nem lehet megkerülni Új Szó (Pozsony) 2007. október 6. Szerző: Czajlik Katalin A megbékélés egyik módja például az lehetne, hogy magyarok és szlovákok együtt, m odellként ajánlanák fel saját konfliktusukat a polgárháború után tíz évvel még mindig viszálykodó szerbeknek és horvátoknak - A szociálpszichológus szemszögéből mi az egyre éleződ ő magyar – szlovák konfliktus gene zise? - Elsősorban hangsúlyoznám, hogy egy tudatosan gerjesztett konfliktusról van. Ez rendkívül fontos a további kimenetel szempontjából, mert sokkal egyszerűbb megoldani az olyan helyzeteket, amikbe véletlenül, önhibánkon kívül kerülünk. Ha azonban tudatosan választunk egy helyzetet, általában n em is akarunk kijutni belőle. - Miért választották ezt a felek? - Nagyon leegyszerűsítve két oldal áll egymással szemben: a magyar és a szlovák. A szlovák oldal tudatossága 2006ban, a választások után kezdődött. Egy választási győztes – aki immár 16 év e volt a politikában, tehát korántsem lehet zöldfülűnek nevezni, ráadásul a választások kimenetele előrelátható volt, tehát készülni lehetett rá – tudatosan választott magának két partnert. Mindkettőről tudta, hogy konfliktusos emberekről van szó. Vladimír Mečiart nem kell bemutatni: 199398ban nem csupán nemzetközi izolációba juttatta az országot, hanem egészen komoly, véres konfliktusokba is – gondoljunk csak a Remiášügyre vagy ifj. Michal Kováč elrablására. A Ján Slota nevével fémjelzett SNSnek pedig egyenesen lételeme a konfliktus. Ez a választás előre meghatározta Robert Fico koalíciójának politikai útját. Ha tehát valaki önként belement ebbe a helyzetbe, vállalnia kell az összes következményét. - Meglátása szerint Robert Fico hogyan kezelte ezt a helyzetet az elmúlt egy év folyamán? - Hatalomra lépése előtt nem tudtuk Robert Ficóról, s talán ő sem tudta önmagáról, hogy ugyancsak egy kveruláns, vitatkozó egyéniségről van szó. Ez ellenzékben nem volt ennyire látható, most azonban kiderült, hogy ő sz inte öntudatlanul vonzódik a konfliktusos emberekhez, mert jól érzi magát a társaságukban. A szlovák kormánykoalíció tehát olyan társaságból állt össze, amelynek konfliktuspotenciálja jóval magasabb az átlagosnál. - Mi a másik oldal „története“? - A mag yar fél gene zise ugyancsak 2006tal, a hatalom elvesztésének frusztrációjával kezdődött. Erre épült a meglehetősen viharos elnökcsere, amely nem csupán a küldötteket, hanem a szavazókat is szinte felefele arányban megosztotta. Politikailag tehát még érthe tő is Csáky Pál és Duray Miklós döntése, hogy villámgyorsan találni kell egy témát, amely egységesíti a pártot. A Benešdekrétumok emotív jellege tökéletesen megfelelt a célnak: nem csupán a pártot forrasztotta össze, hanem – sajnos – a másik oldalt, a szl ovák felet is, ellenünk. - Tehát a párt vezetése előre látta a konfliktust? Tudatosan ment bele ebbe a helyzetbe? - Minden bizonnyal. Nem tudom elképzelni sem Csáky Pálról, sem Duray Miklósról, hogy őszintén hitték volna, ellenzékből, egy FicoSlotaMeč iar koalíció ellenében át tudják nyomni a Benešdekrétumokkal kapcsolatos tervezetüket. Ehhez szinte már patologikus rövidlátás és naivitás kellett volna. - Csáky Pál már a tervezet bejelentésekor úgy fogalmazott, tisztában van vele, nincs túl sok reális esély az elfogadtatására.
