Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-05
32 nyilvánították. Ennek megfelelően a területek Csehszlovákiának való visszaadását rögzítette az 1945 januárjában, Moszkvában megkötött fegyverszüneti egyezmény. 2. A magyarok jogfosztására tett első kísérletek. – Beneš köztársasági elnök és a londoni csehszlovák kormány 1 9421944 között kialakította a Csehszlovákiához a háború után visszakerülő német és magyar többségű területeken érvényesítendő etnikai tisztogatás alapelveit. A német és a magyar nemzetiségűek állampolgárságának megfosztásától a lakosságcserén át az erősza kos elüldözésig terjedtek a londoni csehszlovák tervek. Ezekhez 1943tól a nagyhatalmak hozzájárulását kérte Beneš. A német- és magyarellenes csehszlovák tervek támogatására a háború alatt nyíltan csak Sztálin és a szovjetvezetés volt hajlandó, amiről 194 3 decemberében Moszkvában meg is állapodtak. Az ún. Karácsonyi Egyezmény megkötését megelőző tárgyalásokon azonban Beneš, a szlovákokkal szemben is – akiket fasiszta csőcseléknek tartott – érvényesíteni akarta a kollektív büntetés elvét. Ezt Sztálin a szl áv egybetartozásra hivatkozva elutasította, de talán a nemzetközi kapcsolatok okán is így kellett tennie, hiszen a Szovjetunió 1939. szeptember 16án a Szlovák Köztársaságot elismerte a nemzetközi jog alanyaként, sőt formálisan megszakította kapcsolatait B enešsel. Ilyen háttérrel kötötték meg a csehszlovákszovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és a háború utáni együttműködési szerződést, amely a térségben elsőként kötelezett el egy (akkor éppen nem létező) országot a Szovjetunió mellett. Ekkortól ke zdve Sztálin nyíltan támogatta Benešt a „csehszlovákiai magyarok” felszámolására irányuló törekvésében. Sztálin hírhedt kijelentése is ekkor hangzott el „a magyar kérdés, vagonkérdés”. 3. A magyarokkal szemben követelt bánásmód. – 1944. november 23án a londoni csehszlovák kormány memorandumban fordult a szövetséges nagyhatalmakhoz, támogatásukat kérve a csehszlovákiai németek és magyarok egészének háború utáni kitelepítéséhez, s ily módon a tiszta szláv nemzetállam eszméjének megvalósításához. A csehszl ovák kormány londoni külügyi megbízottja 1945. február 2án azt közölte az angol kormány kirendeltjével, hogy amennyiben a magyarokkal szemben nem kap támogatást „őfelsége kormányától”, egyedül cselekszik, Moszkva segítségével. Ezt a kérést a prágai kormán y 1945. július 23i, a potsdami értekezlet résztvevőinek címzett jegyzékében megismételte, emlékeztetve a három nagyhatalom képviselőit korábbi kérésére, hangsúlyozva a lakosságcsere lehetőségét. 4. Katonai föllépés a felvidéki magyarokkal szemben. – A S zovjetunió területén létrehozott és Ludvík Svoboda parancsnoklása alá tartozó csehszlovák hadtest azzal a feladattal lett megbízva, hogy a Kárpátmedencébe észak felől – a Dukla- hágón át – a Vörös Hadsereg behatoló egységeinek nyomában haladva kiűzze, ill etve felkoncolja a rekonstruált Csehszlovákia területén élő magyarokat. Erre azonban nem került sor, mert a duklai áttörést a német csapatok meghiúsították. 5. Edvard Beneš rövid jellemzése 1938tól 1948ban bekövetkezett haláláig. – Beneš 1938. október 6án, Szlovákia autonóm státusa kihirdetésének napján Csehszlovákia Alkotmánya értelmében lemondott köztársasági elnöki posztjáról, megszűnt államelnöki tisztsége, majd ismeretlen körülmények között emigrált. Ezt megelőzően a Szovjetunió titkosszolgálatának , az NKVDnek ügynökévé vált 10 ezer dollár ellenérték fejében. Tartótisztje Pjotr Zubov lett. A köztársasági elnöki posztról való lemondása után az NKVD szervezte meg emigrációba vonulását, ahol 1938 és 1940 között szovjet titkosszolgálati feladatot telje sített. Neki kellett volna megszerveznie a szerb király meggyilkolását, ami azonban nem sikerült. Szovjet ügynökként – saját magyarellenes céljainak támogattatása érdekében – készítette elő „Kárpátalja” Szovjetunióhoz való csatolását, illetve a restaurálan dó Csehszlovákiának a szovjet érdekövezetbe való integrálását. Ennek vetületében Jan Masaryk öngyilkossága egyre kevésbé látszik öngyilkosságnak. Beneš kapcsolatát a szovjet vezetéssel, és erőteljes hivatkozásait a szovjetek részéről kapott támogatásra enn ek vetületében kell értelmezni. A lényeg az, hogy célt ért a németekkel szemben, részben a magyarokkal szemben, de közben – a művelt szatócs – eladta saját nemzetét. 1948 februárjában meglátogatta őt prágai elnöki rezidenciájában tartótisztje és orra alá t artotta az 1938ban általa aláírt tízezer dolláros elismervényt. Beneš összeroskadt, mert győztesként nem számolt a számonkéréssel. Egykét óra elteltével lemondott köztársasági elnöki tisztségéről és átadta a hatalmat a kommunistáknak. Ez volt 1948. febru ár 25e. Ugyenezen év szeptemberének legelején elpusztult. Érdemes felidézni egyik moszkvai szlovák kommunista emigránsnak, a magyarbarátnak kikiáltott Ladislav Novomeský gyászbeszédének lényegét: művedet megőrizzük és továbbfejlesztjük. 6. Nemzetközi egy etértés Csehszlovákia vonatkozásában. – A nyugati szövetségesek még 1941ben Csahszlovákiát illetően arra az álláspontra jutottak, hogy mindaz, ami 1938. szeptember 30a, a müncheni
