Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-05
33 egyezmény után történt, a nemzetközi jog szempontjából érvénytelen. Ezért minden jogi aktus, ami ehhez a naphoz vagy az utána következő időhöz köthető, érvényét veszti. II. Esterházy János likvidálása 1. Gróf Esterházy János az Országos Keresztényszocialista Párt (19311936) az Egyesült Magyar Párt (19361938) és a Szlovákiai Magyar Párt (19391944) elnöke. Csehszlovákiai parlamenti képviselő, akinek Beneš 1936ban felajánlotta a tárca nélküli miniszteri posztot. 1939től a Tisoféle szlovák állam parlamentjének egyetlen magyar tagja. 1942. május 15én Ő volt az egyetlen képvi selő, aki ellene szavazott a zsidók deportálását utólagosan jóváhagyó törvényjavaslatnak. Bátor magatartása miatt ez a nap a felvidéki magyarok emléknapja. 2. Esterházyt következetes keresztényi magatartása miatt 1944 őszén mind a Gestapo mind a Szállasyféle nyilas uralom pribékjei üldözték, akik elől bujdosnia kellett. Ennek ellenére 1945. április 20án – miután önként jelentkezett közszolgálatra Gustáv Husák belügyi megbízottnál Pozsonyban – letartóztatták, majd átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Mo szkvában egy évig fogva tartották, majd 10 évi kényszermunkára ítélték. Távollétében 1947. szeptember 16án, háborús bűnösként a Szlovák Nemzeti Bíróság kötél általi halálra ítélte. A család, több magánszemély és zsidó szervezet közbenjárására Beneš koztár sasági elnök életfogytig tartó büntetésre enyhítette az ítéletet. Elhunyt 1957. március 8án az olomouci (Olmütz, Alamóc) rabkórházban. III. A szlovákiai magyarok csoportos jogfosztásának kezdete 1. 1944. szeptember 6án a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) betiltotta az 1938. október 6odika – Szlovákia autonómiája kihirdetésének napja – után létrehozott magyar és német nyelvű iskolákat, valamint az akkortól bevezetett magyar és német nyelvű szentmiséket és istentiszteleteket – noha a felvidéki magyar politi ka az 1920s évek elejétől támogatta a szlovák autonómista törekvéseket. Magyarország pedig anyagilag is támogatta Andrej Hlinkát a szlovák autonómia zászlóvivőjét. 1945. májusajúniusa folyamán a csehszlovák hatóságok bezártak minden magyar iskolát és bet iltották a magyar nyelv nyilvános használatát. A nyilvánosan elhangzott magyar szót azonnal, helyileg büntették fizikai fenyítéssel, megszégyenítéssel, kopaszra vágással, ha kellett agyonlövéssel. 2. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége 1945. február 27én adta ki első, vagyoni jogfosztó rendeletét, amely minden német mezőgazdasági tulajdonát és minden magyar 50 hektár fölötti mezőgazdasági tulajdonát elkobozta. A németek és magyarok vagyonának elkobzására, nemzeti gondokság alá helyezésére, állami vagyona lapba való átsorolására 1945 folyamán még további elnöki dekrétumok és SZNTrendeletek születtek. Ezek közül az SZNT 1945. augusztus 23i 104. számú „a németek, magyarok, árulók és a szlovák nemzet ellenségeinek vagyonelkobzásáról, mezőgazdasági vagyonuk g yorsított szétosztásáról” szóló rendelete intézkedett. IV. A kassai kormányprogram – a törvényes erőszak alapja. 1. A kormányprogram I. fejezetének első bekezdése felülírta Csehszlovákia Alkotmányát. Az alkotmány értelmében 1938. október 6án lemondott k öztársasági elnököt ismét köztársasági elnökké nyilvánította, és elrendelte az összehívandó Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, hogy tegye meg ugyanezt. A kormányprogram ezzel további alkotmányos jogot sértett, mert prejudikálta egy szuverén testület döntését. 2. Csehszlovákia újjászületését megalapozó népfrontos program nem az ujjá születés, hanem a bosszú programját fogalmazta meg. Nem értelmezhetők másképp a kormányprogram VIII. fejezetének azon mondatai, amelyek „a németekkel és a magyarokkal szemben szerzett szörnyű” tapasztalatok miatt a végleges beavatkozásokat helyezték kilátásba. A program IX. fejezete háborús bűnösöknek elsősorban a németeket és a magyarokat tartja. Bizonyos esetekben kimondja a szovjet szerveknek való átadásukat, ezzel utólag legalizálva a „málenkij robot”ra történt elhurcolásokat. Akiket ugyanis elhurcoltak, a szovjet hatóságok háborús bűnösként vettek nyilvántartásba. 3. A kormányprogram VI. fejezete kimondta, hogy a föld urai Szlovákiában a szlovákok. A XI. fejezete hozta létre a ma is létező Nemzeti Földalapot, amelynek vagyoni alapját a német és magyar tulajdonosoktól elkobzott ingatlanok képezték.
