Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-27
27 azonnali elutasítást. A szlovák sérelmek közé sorolták például a 20. század eleji erőszakos magyarosítást, a Felvidék visszacsatolása utáni szlováküldözést, illetve az 1968as csehszlovákiai katonai bevonulást. Terje delmesebbre sikeredett azonban a szlovák bűnök listája, amely a Csehszlovákia megalakítása utáni magyarellenes lépésekkel kezdődik, majd az 19451948 közti kitelepítéssel folytatódik. Ráadásul az MKP nem szorítkozik pusztán parlamenti bocsánatkérésre, hane m anyagi kárpótlást biztosító alap felállítását is javasolja. A Benesdekrétumok által elrendelt vagyonelkobzásokkal kapcsolatos kártérítés felvetésével a párt tabutémát nyitott ugyan meg, ám független szakértők szerint erre nincs hatással a frissen elfog adott határozat. Ezt igazolják a prágai történések is, ahol a kárpótlás évek óta fontos politikai ügy. Csehországból a háború után nagyhatalmi jóváhagyással - gyakran kegyetlen módszerekkel - 3 millió szudétanémetet üldöztek el. Ők, illetve leszármazottaik a mai napig kitartóan harcolnak az elkobzott vagyon visszaszerzéséért, jóllehet a prágai parlament már 2002ben a mostani szlovákhoz hasonló határozatot fogadott el. A napokban egyébként precedensértékű ítélet született Prágában: a legfelsőbb bíróság fels zólította a pénzügyminisztériumot, hogy korábbi elutasító álláspontja ellenére foglalkozzon egy kitelepített família, a Porkert család kárpótlási kérvényével. A lakosságcsere és a deportálások témáját az utóbbi években Brüsszelben is felelevenítő civil ak tivisták mindenesetre aláírásokat kezdtek gyűjteni egy, a Benesdekrétumok áldozatainak kárpótlását követelő petíció támogatására, amelyet az Európai Parlamenthez (EP) akarnak eljuttatni. Az MKP már a határozat elfogadása előtt levelet küldött e tárgyban a z EPnek, amit Pavol Paska pozsonyi házelnök Szlovákia lejáratásaként aposztrofált. Berényi József, az MKP alelnöke elismerte: eljárásuk nem teljesen szokványos, ám szerinte az eredeti változatban szereplő nácitlanítás kifejezés sértette a magyarok szülein ek és nagyszüleinek az emlékét. vissza Rosszul őrzött határidő – Osztrák támadás Schengen ellen HVG 2007. szeptember 26. Szerzők: Földvári Zsuzsa, Vida László Bécs szeretné elhalasztani a schengeni határok ez év végére t ervezett megnyitását, méghozzá legalább a jövő júniusi fociEbig, de ha lehet, még tovább. Ausztria azután is fenntartja katonai határszolgálatát Magyarország és Szlovákia irányában, ha a schengeni határok kitolódnak - jelentette ki a múlt héten Brüssz elben az osztrák belügyminiszter. A néppárti Günther Platter a több hónapos célozgatások után konkrét terveket közölt: a burgenlandi és az alsóausztriai határvidék mentén egy 30 kilométeres mélységű sávban a schengeni megállapodás kiterjesztését követően még kilenc hónapig ott maradnak az osztrák katonák. Sőt a jelenleg hivatalos határvédelmi szolgálatot teljesítő 3 ezer rendőr többsége is. Jövő szeptembertől pedig három hónapos felülvizsgálati szakasz következik, ez alatt határoz az osztrák kormány, vissz avonjae erőit a két határ közeléből. Magyarán: Bécs egy évvel kitolná a határról való levonulást. Ausztria mindvégig elszántan akadályozta az egyezmény kiterjesztését, elsősorban az ukrán határzár felnyílásától tartva. Azaz attól, hogy az új Schengentag ok nem tudják majd kellő hatékonysággal feltartóztatni az Ukrajnából kiáramló bűnözést. A schengeni egyezmény hivatalosan 2008. január 1jétől - de a legfrissebb hírek szerint akár már az idei karácsony előtti napoktól - kilenc országgal bővül, s ezzel az unió külső határai kitolódnak. Az osztrák határon a megállapodás szerint megszűnik az ellenőrzés, a forgalom akadálytalanul, feltartóztatás nélkül haladhat. Bécs a HVG brüsszeli forrásai szerint valamikor a nyár elején hozakodott elő azzal, hogy meghosszab bítanák az ellenőrzést a szárazföldi belső határokon. Ezt azonban a schengeni kódex értelmében önállóan nem, csak a négy érintett szomszédos tagállammal - Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Szlovéniával - közösen teheti meg. Ezért olyan egyeté rtési nyilatkozat elfogadását javasolta, amely szerint legalább a belső légi határok megnyitásának várható időpontjáig - 2008. március végéig - úgynevezett szakaszos ellenőrzéseket végeznének a határátkelőhelyeken az említett országok hatóságaival közösen. Az osztrák fél biztonsági aggályokra hivatkozott, noha a négy tagállam az előírások szerint felkészült a schengeni csatlakozásra (igaz, Magyarország kivételével utóellenőrzésekre is szükség volt). Ausztria ráadásul a statisztikák szerint nem elsősorban fö ldi, hanem légi határain van kitéve migrációs nyomásnak. Az osztrákok eleinte diktálni próbáltak, ami partnereik ellenállásába ütközött. A közös határellenőrzés folytatásáról már nincs szó, a tárgyalások jelenlegi szakaszában a négy új szomszéd tagállam c sak a zöldhatáron történő közös járőrözés bevezetésére mutat hajlandóságot. Az erről szóló egyetértési nyilatkozatot várhatóan azelőtt írják alá, hogy november elején az uniós belügyminiszterek véglegesítik a schengeni határnyitás időpontját.
