Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-27
21 viszont túlsúlyban voltak az idősebb személyek, amin meglepődött. – Továbbra is szeretem Budapestet és a magyarokat – nyújtotta a kezét. Nem sokkal az incidens után Peter Hatiar nagykövetségi tanácsos a szlovák tévéseknek kijelentette, hogy azért nem vették át a petíciót, mert szélsőséges szervezetekkel nem állnak szóba, az ő partnerük a magyar Külügym inisztérium. Martin Halanda, a TA 3 hírtelevízió riportere szerint a körülményekhez képest viszonylag nyugodt volt a tüntetés, ő semmilyen erőszakoskodást nem tapasztalt. – Zavartalanul dolgozhattunk – válaszolta érdeklődésünkre. Ugyanezt közölte érdeklőd ésünkre Peter Majer, a szlovák közszolgálati tévé munkatársa is. Az MSZP, az MDF, az SZDSZ és a KDNP is elítélte, a Fidesz viszont nem kívánta kommentálni azt, hogy a szlovák forgatócsoportot inzultáltak – írta az MTI. Közben hitelrontás miatt Csáky Pál f eljelentést tesz Ján Slota ellen, amiért a nacionalista szlovák pártvezető a minap a televízióban „okádéknak” és „rohadt ganénak” nevezte a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét. vissza Vihar a kettős állampolgárság miatt Magyar Hírlap 2007. szeptember 27. Szerző: J. Garai Béla Nem tetszik Podgoricának, hogy Szerbia letelepedés nélküli állampolgárságot kínál a határon túli nemzettársaknak. A montenegrói kormány panasszal kíván fordulni az Európa Tanácshoz. Amiért mindent megadnának a vajdasági magyar pártok, azt a montenegrói kormánypártok keményen elutasítják. A kettős állampolgárságról van szó, nevezetesen arról, amelyet Szerbia kínál a montenegrói szerbeknek. A tavalyig egy államot alkotó két testvérnemzet súlyo s viszályba keveredett a belgrádi nemzetgyűlésben minap elfogadott új állampolgársági törvény miatt. A törvény meglehetősen liberális feltételeket szab a határon belüli és túli folyamodóknak: a tizennyolcadik életévüket betöltőknek elegendő egy írásos nyil atkozatot benyújtaniuk arról, hogy hazájuknak ismerik el Szerbiát. Nincs szükség sem tartózkodási engedélyre, sem letelepedésre, s nem kell lemondaniuk a már meglevő idegen állampolgárságukról sem. Vojislav Kostunica kormányfő, a szóban forgó paragrafust beterjesztő szerb demokraták vezetője nem kis pátosszal arról beszélt, hogy ily módon befogadják a szerte a nagyvilágban élő nemzettársakat, akik kulturálisan és anyagilag is hozzájárulnak majd a nemzet felemelkedéséhez. Az új állampolgárok oktatási ked vezményekre és egészségbiztosításra is számíthatnak, de a szerb útlevéllel nem sokra mennek, mert azzal szinte minden országba csak vízummal lehet utazni. Az új jogszabály nagyon tetszett a szélsőségesen nacionalista radikálisoknak is, ők mégsem adnák meg az állampolgárságot a Szerbiában honos nemzetiségi közösségek tagjainak. Irredenta szándék a háttérben A belgrádi törvénynek vegyes volt a visszhangja a szomszédos Montenegróban, ahol a legutóbbi népszámláláson a hatszázezernyi lakosság egyharmada szerb nek vallotta magát. A szerb ellenzéki pártok lelkesen üdvözölték az anyaország készségét, hogy állampolgáraivá fogadja őket, hiszen az államszövetség megszűnése óta maguk is ezt követelték. Valójában ezek a Belgrádbarát pártok alkották az unionista tömb öt, amely a tavalyi függetlenségi népszavazáskor elutasította a kiválást, és titokban ma is abban reménykedik, hogy hatalomra kerülése után egy újabb referendummal egyesíti a két országot. Az unionisták a montenegrói nemzet létét is tagadják, mondván, hogy Montenegró mindig is szerb állam volt. Andrija Mandic, a Szerb Nemzeti Párt vezetője meg van győződve róla, hogy minden nemzettársa szerb állampolgárságért folyamodik majd, hiszen mindannyian "tradicionálisan montenegróiak, de nemzetiségre nézve szerbnek tartják magukat". A podgoricai kormánypártok azonban valóságos skandalumnak minősítik a szerb hatóságok eljárását, és titkos irredenta szándékokat vélnek felfedezni mögötte. Kostunicáék, úgymond, igazából nem az amerikai vagy ausztráliai diaszpóra tagjait akarják keblükre ölelni, hanem Montenegrót destabilizálnák. Állandó nyomást akarnak gyakorolni Podgoricára, számon kérve a szerb kisebbség helyzetét. Emlékeztetnek arra, hogy Kostunica pártja sohasem ismerte el a független Montenegrót, és nem gratulált a népszavazás győzteseinek.
