Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-27
22 A kormányzó szociáldemokraták szóvivője kerek perec megvádolta Belgrádot: veszélyes kalandba kezdett azzal, hogy államközi megállapodás nélkül akarja megadni a kettős állampolgárságot a montenegróiaknak.Podgorica szerint az új s zerb törvény ellentétes az állampolgárságról szóló európai konvencióval, amely tiltja a nemzeti vagy felekezeti szempontok érvényesítését. Belgrád ezzel megsérti Montenegró szuverenitását, és beavatkozik a belügyeibe. Ezenfelül a liberálisok szerint Szerbi a meg is osztja a montenegróiakat azzal, hogy egyeseket privilegizált helyzetbe hoz a kettős állampolgárság által. A liberálisok azt követelik, hogy a kormány tiltakozzon Belgrádnál, és forduljon panasszal az Európa Tanácshoz. Belgrádot nem zavarja A po litikai vádaskodásokon túl azonban az ügynek jogi vonatkozásai is vannak, mivel Montenegró alkotmánya nem engedélyezi a kettős állampolgárságot. A kormány azzal fenyegette meg a szerb állampolgárságért folyamodókat, hogy automatikusan törlik őket az államp olgárok névsorából, és elvesztik a nekik járó összes kedvezményt. Az ellenzéki pártok tiltakoznak emiatt, mondván, Szerbiának joga van gondoskodni a határon túli nemzettársakról, és ebbe senki sem szólhat bele. Dragan Jocic szerb belügyminiszter azzal érve l, hogy nagyon sok szerbiai polgár minden gond nélkül megszerezte a horvát vagy a bolgár állampolgárságot (a kettős állampolgársággal bíró vajdasági magyarokat nem említette). "Eszünk ágában sincs ezt megtiltani, ez egyáltalán nem zavarja a kormányt" – mon dta. Ha pedig Podgorica valóban az Európa Tanács elé terjeszti panaszát, akkor a miniszter szerint Belgrád felteheti nekik a kérdést: miért alkalmaznak kettős mércét, miért nem tiltakoznak amiatt, hogy számos montenegrói m egszerezte a horvát útlevelet. vissza Román útlevéllel utazhatnának az oroszok is az Európai Unió egész területén Magyar Hírlap 2007. szeptember 27. Szerző: Bogdán Tibor Traian Basescu a román legfelsőbb védelmi tanács ülésén felkérte a kormányt, vizsg álja felül, megadjáke a kettős állampolgárságot a Moldovai Köztársaság állampolgárainak. Hozzátette, hogy a román állampolgárságot a szomszédos ország valamennyi kérelmezőnek megadnák, függetlenül attól, hogy románe vagy orosz ajkú. Basescu román el nök szerint sok orosz család is igényelné a román állampolgárságot, hiszen az lehetővé tenné a fiataloknak a szabad utazást és tanulást Európában. A cél az, hogy maximálisan egyszerűsítsék a román állampolgárság elnyerésének folyamatát – mondta. Basescu sz erint e tekintetben Romániának erkölcsi és politikai kötelezettségei vannak a moldovaiak iránt. Érvelését az Európai Unióban tapasztalható húszmilliós munkaerőhiánnyal is alátámasztotta, és úgy értékelte, hogy Románia – a román állampolgárság megadásának l iberalizálásával – hozzájárulhatna az európai munkaerőpiac helyzetének kiegyensúlyozásához. Amiről nem beszélt, az feltehetőleg éppen a valós ok: Bukarest tanult a magyar státustörvény leckéjéből, és a román állampolgárság elnyerhetőségének minden moldov ai lakosra való kiterjesztésével akarja elejét venni az állampolgárság futószalagon történő megadása elleni hatékony fellépésnek. Ukrajna és a Moldovai Köztársaság vezetői már amúgy is élesen tiltakoztak a román elképzelés ellen, így viszont nem tudnák maj d felhozni a legnyomatékosabb ellenérvüket, vagyis azt, hogy Románia nemzetiségi alapon diszkriminálja országuk állampolgárait. Bukarest a magyar státustörvény vitájának idején éppen ezzel alapozta meg sikerét a velencei bizottságnál. Így is kérdés, mit szól majd Brüsszel ahhoz, hogy Románia, ahelyett hogy biztonságossá tenné az ország, egyben az unió keleti határát, nyakló nélkül engedi be az EU területére a moldovai románokat, oroszokat, ukránokat, gagauzokat. A négymilliós lakosú Moldovai Köztársaságba n a legutóbbi népszámlálási adatok szerint csaknem hárommillióan vallották magukat moldávnak, csaknem félmillióan ukránnak, 370 ezren orosznak, 158 ezren gagauznak, és csupán 73 ezren románnak. Ennek ellenére most mintegy nyolcszázezer moldovai kéri a ro mán állampolgárságot, mert ha megkapja, szabadon utazhat, vállalhat munkát vagy telepedhet le az Európai Unió területén. A Moldovai Köztársaságban akkreditált román diplomaták képtelenek lépést tartani a nagyarányú érdeklődéssel, Chisinau azonban éppen a r ománmoldovai viszony elmérgesedése nyomán megtiltotta két újabb román konzulátus megnyitását, noha korábban már beleegyezett.
