Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-03
15 ► A Neptuneffektus A tárgyalás elfogadása nem ment simán. A 90es évek elején három vezető politikus – Frunda György, Tokay György és Borbély László – a PER meghívására a tengerparti üdülőhelyen, Neptunon tárgyalt nem hivatalosan az Iliescu nevével fémjelzett román hatalom képviselőivel. Az árulás volt a legenyhébb kifejezés a vádak közül, amelyek a három politikust érték Tőkés Lászlóék részéről. Hossz ú éveken keresztül, szinte minden RMDSZülésen a tiszteletbeli elnök a „neptunosok megalkuvásáról” beszélt. Ekkor már kezd körvonalazódni az a csoportosulás, amelyet Tőkés László neve fémjelez, és arra próbálja rábírni a Szövetséget, hogy mondjon le a komp romisszumos politikáról. A hivatkozás alap a Kolozsvári Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentum, amely a III. kongresszus előtt született, és amelyben az RMDSZ szenátorai, képviselői és tisztségviselői vállalják az autonómia megvalósítását. 1993ben Ma rosvásárhelyen ülésezett az SZKT. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZnek autonóm politikát kell kialakítania. A Neptunügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be. Tőkés László püspök elhatárolta magát az „áruló” és „ kollaboráns” jelzők alkalmazásától. A hatalommal való egyezkedés módját tartotta elhibázottnak. Szerinte a „kis lépések taktikája” legfeljebb jóhiszemű megalkuvás; a román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való „partnereket” a diszkrim inatív politika fenntartására. A hangnem nem változik: vádak és visszautasítások, tárgyalási kísérletek. Tiszteletbeli elnökként a püspök tagja az RMDSZ operatív tanácsának. Az SZKT jegyzőkönyveinek tanúsága szerint Tőkés számos esetben másképpen vélekede tt a „miniparlamentben”, mint az OT ülésén. Ám az esetek többségében nem vett részt az operatív üléseken, majd tiltakozott, amiért az RMDSZ vezetősége „szűk körben” hoz döntéseket. Tőkés László szorgalmazta az együttműködést az akkori úgynevezett demokrati kus ellenzékkel, de 1996ban nem tartotta elfogadhatónak, hogy az RMDSZ részt vett a CDRkormányban. ► Távolodó vonulatok A Tőkés és Markó közötti viszony egyre feszültebb, kezd markánsan eltávolodni egymástól az RMDSZen belüli két vonulat. A tiszteletb eli elnök és a szövetségi elnök retorikája már alig fedi egymást. 1994 után Tőkés László és az SZKTban platformokat alkotó – a legnagyobb a Reform Tömörülés – csoportok hevesen támadják a magyarországi szocialista – liberális kormányt, és elvárnák, hogy az RMDSZ se tartson fenn jó viszonyt a Hornkabinettel. Ugyanakkor ellenzi a román – magyar alapszerződést. Az opportunista a másik jelző, amely bekerül a köztudatba, amikor ily módon minősíti a tiszteletbeli elnök az RMDSZ két frakcióvezetőjét. 1996ban Tőkés már azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kommunista jellegű párt. Markó Béla egy interjúban elmondta: „Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizony os csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket”. Szerinte ilyet egyetlen vezető sem tehet. Az interjúban Markó Béla azokra a vádakra válaszolt, amelyek a SZKT csíkszeredai ülésén személyét érték. Elmondta: mostanában jóval k evesebbet konzultál Tőkés Lászlóval, aki nem tartja szükségesnek az egyeztetést. Markó Béla úgy értékelte, hogy közte és Tőkés László között keletkezett konfliktus kezelhető, nem árthat a szervezet egységének, s a választásokra sem lesz kihatással. Lett ki hatása, mivel Tőkés már nem hívta fel a magyarságot, hogy egységesen az RMDSZlistára szavazzon. ► Külsőbelső ellenzék 2000ben tartotta a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformja harmadik, rendkívüli kongresszusát Székelyudvarhelyen. Kér ték az RMDSZ stratégiájának felülvizsgálását a parlamenti választások előtt. Az RT szerint a júniusi romániai helyhatósági választások után, a novemberre tervezett parlamenti választások előtt össze kell hívni az RMDSZ rendkívüli kongresszusát. Toró T. Tib or elnök úgy fogalmazott: „az alapvető ellentét az RT és az RMDSZ jelenlegi vezetése között a jövőképek megfogalmazásában van”. A platform képviselői úgy látták: a stratégiaváltás akár tisztújítást jelenthet, „az RMDSZ jelenlegi vezetése ugyanis képtelen változtatni”. Hangsúlyozták azt is, hogy a parlamenti választások előtt feltétlenül meg kell őrizni
