Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-03
14 „Romániának nem félelnöki köztársaságként kell működnie. A PNL részt vesz az elnökválasztáson, és saját jelöltet állít, hacsak addig nem módosulnak az alkotmányos feltételek” – közölte a kormányfő, aki egyben a liberális párt elnöke is. „A hatalmi ágak – igazságszolgáltatás, törvényhozás és végrehajtói hatalom – között olyan mechanizmusokat kell kiépíteni, amelyek elejét veszik a kilengéseknek” – mutatott rá Tariceanu, kiemelve, hogy a kormány mellett az elnöki intézmény is végrehajtó hatalomként működik. „Ha a hatásköröket nem határozzák meg megfelelő módon, vagy – ami még rosszabb – egyéni érdekek alapján értelmezik az alkotmányt, a kilengéseket és konfliktusokat nem lehet megelőzni. Sajnálatos módon az utóbb i két és fél évben Romániában ez történt. Ez akadályozta egyes fontos állami intézmények működését, megzavarta az állampolgárokat, és a többi EUtaggal fennálló kapcsolatban is gondokat okozott” – vélte a miniszterelnök. A kormányfő felvetésére reagálva E mil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette, a parlamenti köztársaság mellett csak olyan pártok állnak ki, amelyek képtelenek vezető személyiségeket és hiteles politikai programot felmutatni. „Képzeljék el, milyen lenne a 322ek által megválasztott elnök , aki egy politikai, pénzügyi és gazdasági klientúrarendszer markában vergődne, és aki nem rendelkezne legitimitással az állampolgárok szemében” – hangoztatta a politikus. Boc szerint a közvéleménykutatási adatok is azt támasztják alá, hogy a polgárok mag uk szeretnék megválasztani az államfőt. Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt alelnöke szerint az államfői tisztséggel kapcsolatosan mindenki annak függvényében alakítja ki álláspontját, hogy milyen jelölttel rendelkezik. EcksteinKovács Péter RMDS Zes szenátor ugyanakkor közölte: a szövetség egyetért a parlamenti köztársaság bevezetésével. vissza Balogh Levente RMDSZTőkés: vonzások, taszítások ÚMSZ 20070903 00:38:14 Simon Judit Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót tám ogatói közötti viták a Szövetség kezdetéig nyúlnak vissza. Akkor ugyan még az RMDSZ politikáját megkérdőjelezők, vezetőiket bírálók nem alakítottak szervezeteket, csak csoportosultak a püspök köré – amint egyik elemző megjegyezte, „bújtak a palástja mögé”. A sajtóbeszámolók arra engednek következtetni, hogy az egységet hangoztató és az egység szükségszerűségét megkérdőjelezők, a kormányzati szerepvállalást szorgalmazók és az azt elutasítók között a Fidesz kormányra kerülése után és az azt követő időszakban jutottak odáig az ellentétek, hogy különböző RMDSZen kívüli alakulatok jelentek meg a romániai magyar politikai palettán. Az RMDSZ megalakulásakor természetes volt, hogy a temesvári forradalom hőse, Tőkés László legyen a szervezet tiszteletbeli elnöke. 1990ben Egységben a jövő volt az RMDSZ első kongresszusának jelszava, de Tőkés László és az alelnökké választott Szőcs Géza már akkor radikálisabb politizálást sürgettek. A Szövetség II. Kongresszusán újraválasztották Domokos Gézát, de az elnökségben szép számban helyet kaptak a későbbi úgynevezett radikálisok: Szőcs Géza és Kolumbán Gábor alelnökök, Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György elnökségi tagok. A brassói III. kongresszu son Markó Bélát választották meg szövetségi elnöknek. Akkor döntöttek az autonómiastatútumok kidolgozásáról is. Az erdélyi magyar autonómia kérdését azóta folyamatosan felvállalja az RMDSZ. A vezetőségben kevesebben maradtak azok közül, akik úgy vélték, a romániai magyar politizálásban tárgyalni kell ugyan a többséggel, de lehetőleg kompromisszumok nélkül. Akkoriban honosodott meg a kifejezés, miszerint az RMDSZ a kis lépések politikáját célszerűbbnek tartja, mint a sehová sem vezető hangzatos kiállásokat. A kongresszus után Markó visszautasította, hogy megválasztásával a „mérsékeltek” kerültek hatalomra.
