Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-03
13 prob lémákra, és egyben kitér a kárpátmedencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére. A dokumentumot a Magyar Állandó Értekezlet vagy másik, a magyar nemzetrészek legitimitását biztosító fórum fogadhatná el. Szili Katalin az MTInek elmondta: az álta la készített koncepció arra a feladatra vállalkozik, hogy megpróbál egy közös értékrendszert felmutatni a megosztottsággal terhelt magyar politikai valóságban, beazonosítani azokat az elveket és célokat, amelyeket a teljes magyar politikai élet oszt. Az M TI azon kérdésére, hogy ez a javaslat mennyiben összeegyeztethető a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatban kialakított politikájával, azt válaszolta: a KMKF ülésein a kormány képviselője is részt vesz, és nem kapott olyan jelzést, hogy a tervezet el lentétes lenne a kabinet szándékaival. Gémesi: nem kellenek újabb intézmények Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az MTInek hangsúlyozta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a végl eges javaslatról. Két szempontban egyetért a házelnökkel: el kell kerülni a szimbolikus cselekmények csapdáját, másrészt, hogy a KMKFnek és az Országgyűlésnek nem feladata végrehajtási utasításokat adni a kormány számára koncepcionális kérdésekben. Úgy lá tja: ha a parlamenti eszközöket is becsatornázzák a nemzetpolitika hatékonyabbá és sikeresebbé tételébe, az mindenképpen jó dolog. A tervezettel kapcsolatban megjegyezte, semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését, vagy egy ehhez hasonló intézmény létrehozását, hiszen a Máért utolsó üléseiből kiderült, hogy az intézményt belpolitikai célokra használták, de ezt nem a kormány tette. Gémesi Ferenc kérdésesnek tartotta a brüsszeli lobbi iroda létrehozásának ötletét, illetve a magyarok világszervezetéhez hasonló szervezet létrehozását. Emlékeztetett arra, az MVSZ kiszolgáltatta magát egyéni és politikai céloknak, és nem garantálható, hogy ez nem történne meg újra egy hasonló szervezettel. A határon túli magyar szervezetek bud apesti irodájának tervével kapcsolatban annyit m ondott, nem tudja, ez milyen többletet adhatna akkor, amikor hetentekéthetente egyeztet a kormány különböző szintű vezetőivel. Álláspontja szerint nem azon kellene gondolkodni, hogy újabb és újabb intézmények jöjjenek létre, hanem például azon, hogy a ha táron túli magyarok szervezetei hogyan kapcsolódhatnak be a regionális fejlesztési tanácsokba. vissza Szabadság A kormányfő módosítaná az alkotmányt: Parlamenti köztársaság? Erdély.ma [ 2007. szeptember 03., 07:21 ] Romániának parlamenti, nem pedig félelnöki köztársaságra van szüksége, mivel elfogadhatatlan, hogy a hatalom egy szűk csoport vagy egyetlen ember kezében összpontosuljon – jelentette ki Calin PopescuTariceanu kormányfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt ( PNL) ifjúsági tagozatának nyári akadémiáján. „A PNL már 1990 óta folyamatosan a parlamentáris köztársaság mellett kardoskodott. Meg kell kísérelnünk olyan alkotmányt adni Romániának, amely összhangban áll azon elvekkel, amelyek alapján az összes európai á llamot irányítják. Ki kell iktatnunk a túlkapások és a szélsőségesség veszélyét, amely bár 17 év telt el a kommunizmus bukása óta, felbukkant Romániában” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve, míg valamennyi modern társadalom a hatalom megosztásának irányáb a halad, Romániában egyesek megkísérlik az egész hatalmat megkaparintani. A miniszterelnök szerint a jelenlegi alkotmány tele van homályos részekkel, és egy második végrehajtó hatalmi ágat, az elnöki intézményt is rögzíti, olyan megfontolásokból, hogy léte znie kell a „nép atyjának”. Arra a felvetésre, hogy a PNL esetleg szeretné megszerezni az államfői tisztséget, Tariceanu elmondta, csupán elviekben beszélt arról, hogy a liberálisok támogatják a parlamentáris köztársaság bevezetését, és szükségtelen, hogy a PNL a funkció megszerzését tűzze ki célul.
