Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-03
10 valamint az anyaországi és a határokon túli magyar pártok segítsége is. Utóbbiban már most sem szenvedünk hiányt. – A jelenlegi magyar kormányt illetően nem túlzottan optimisták? – Nem, sőt, pesszimisták vagyunk, ezért említettem a különböző pártok segí tségének szükségességét. Magam is zokon vettem, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utolsó találkozásunkkor kijelentette, hogy ő a határon túli partnereit meg tudja nevezni. Végül megemlítette három olyan pártvezér nevét, akik közül két hónap múltán csa k egy maradt a posztján. – Mivel fenyegeti Schengen a horvátországi magyarokat? – Bízunk benne, hogy semmivel, hiszen a schengeni függöny például ma is lehetővé teszi, hogy horvát személyi igazolvánnyal beléphessünk Olaszországba. Azt reméljük, a mi anyao rszágunk esetében is így lesz. Egyébként nem értem, Budapest miért retteg ettől. Nekünk csak kedvező tapasztalataink vannak, amióta Horvátország megadta ezt a lehetőséget a határain kívül élő horvátoknak. vissza Kostunica s zerint decemberben kikiálthatják a független Koszovót Magyar Hírlap 2007.09.03. Már a szerb vezetők is tényleges veszélynek tartják a koszovói függetlenség kihirdetését, és ellenlépéseket terveznek. Míg Slobodan Samardzic Koszovóügyi miniszter még abb an bízik, hogy az újraindított státustárgyalásokat az ENSZ által megszabott határidő, vagyis december 10. után is folytatják (mivelhogy egy ilyen összetett probléma megoldása hosszabb időt igényel), Vojislav Kostunica kormányfő nyilatkozatából ítélve a kab inet már megkezdte a felkészülést a lehető legrosszabb forgatókönyv bekövetkezésére. A miniszterelnök most először ismerte be: egyre reálisabb annak a veszéye, hogy az albán "szeparatisták" az év vége előtt kihirdetik a déli tartomány függetlenségét. Szer inte ezért nagymértékben az Egyesült Államok és más nyugati országok okolhatók, amiért azt hangoztatják, hogy Koszovó, ilyen vagy olyan módon, még az idén önálló lesz. Ha ez bekövetkezne, kormánya válaszlépésként először is semmissé nyilvánítja az egyolda lú aktust, ha pedig valamely külföldi állam elismeri Pristinát, Belgrád megtalálja a módját, hogy miként válaszoljon "szuverenitása megsértésére". Pontosan nem tudni, hogy milyen lépéseket fontolgatnak, Vuk Jeremic külügyminiszter is csak annyit árult el, hogy komolyan felül fogják vizsgálni kapcsolataikat azokkal a kormányokkal, szervezetekkel és intézményekkel, amelyek bármilyen módon elősegítik a déli tartomány elszakadását. Belgrádi politikai elemzők szerint valószínűleg nem kell tartani a diplomáciai kapcsolatok megszakításától, különösen olyan esetekben, hogyha ebből főleg Szerbiának lenne kára, és ha ez az ország újbóli elszigetelődéséhez vezetne. vissza Állampolgársági ügyek Magyar Hírlap 2007.09.03. A délszláv t érség egyik legérdekesebb vitája Szerbia és Montenegró között zajlik, és a kettős állampolgárságról szól. A kérdést két közösség vetette fel: a Szerbiában élő montenegróiak, illetve a montenegrói szerbek. Belgrád kész lenne megadni a szerb állampolgárságot azoknak a montenegrói állampolgároknak, akik szerbnek vallják magukat. A Szerbiában élő montenegróiak pedig úgy szeretnének kötődni az "anyaországhoz", hogy közben lakhelyükön részesülnek a szerb állampolgárság előnyeiből (adómentesség az első lakásvásárl áskor, kedvezményes részvényjegyzés stb.). A jelenlegi montenegrói szabályozás kizárja a kettős állampolgárságot. Podgorica szerint leghamarabb az új alkotmány elfogadása után foglalkozhatnának a kérdéssel, ám azt is jelezte: nem támogatja a kettős államp olgárság tömeges megadását. A montenegróiak kivételes esetben lehetnének kettős állampolgárok. A Szerbia és Montenegró Államközösség felbomlását eredményező tavalyi népszavazás kampányában Podgorica azt ígérte, a lakosság kapcsolattartása zavartalan marad. Ez megvalósult: a határt személyi igazolvánnyal léphetik
