Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-03
11 át; a szerbek akadálytalanul vásárolhatnak ingatlanokat; a montenegróiak diszkriminációk nélkül tanulhatnak Szerbiában. A vita tehát másról szól. A kettős állampolgárság felvetése a népszavazás – a közös állam megszűnésének – következménye, az érvek pedig merőben ellentétesek. A szerbek etnikai alapon – és nem kevés érzelmi töltettel – közelítenek a kérdéshez: minden szerbnek (különösen a montenegrói szerbeknek) joga van a szerb állampolgársághoz. P odgorica szerint viszont Montenegró polgári állam, ezért nem alkalmazható semmiféle etnikai preferencia. A podgoricai kormány nincs egyszerű helyzetben. Amennyiben kitart álláspontja mellett, akkor mintegy negyedmillió, Szerbiában élő montenegrói kénytele n dönteni, mi a fontosabb számára: származása és etnikai hovatartozása, vagy pedig az, hogy zökkenőmentesen éljen tartózkodási helyén. A szerbiai montenegróiak szervezete szerint közösségüket asszimiláció fenyegeti, mert többségük vélhetően a szerb állampo lgárságot választja. Ha viszont nekik elismerik a kettős állampolgárság lehetőségét, akkor a montenegrói szerbektől sem tagadhatják meg. És ez a nagyobb probléma. A montenegrói identitás összetett; szerb és montenegrói elemek ütköznek és fonódnak össze. A magát montenegróinak valló állíthatja, hogy szerbül beszél, és a szerb ortodox egyház híve. De anyanyelvét nevezheti montenegróinak, és imádkozni a (nem kanonizált) montenegrói ortodox egyház templomaiba is eljárhat. Még a "teljes szerb identitás" is megfé r a montenegrói államhoz való lojalitással. Ennek okai történelmiek, ám bonyolultsága miatt alkalmas terepe a politikai manipulációnak. Ezért is ellenzi a podgoricai kormány a kettős állampolgárság bevezetését. Montenegró kis állam, a négy évvel ezelőtti népszámláláson hatszázhúszezer lakosa volt. Az 1991es adatok szerint a lakosság 61,86 százaléka tekintette magát montenegróinak, 9,34 sz ázalék pedig szerbnek. A 2003as népszámláláskor – a Belgrádhű ellenzék kampánya után – a lakosság 43,16 százaléka vallotta magát montenegróinak, a szerbek aránya 31,99 volt. Erre hivatkoznak most a montenegrói szerbek – és ettől tart Podgorica is. Nem vá llalja annak kockázatát, hogy polgárainak harmada más államhoz is kötődjön. Ahhoz a Szerbiához, amely a közös állam fennmaradása mellett kampányolt. Paradox módon a montenegrói – zömében szerbpárti – ellenzék megkönnyíti a kormány helyzetét, amikor azt mon dja: a kettős állampolgárság intézménye lehetővé tenné, hogy Szerbia és Montenegró ismét közös államot alkosson, népszavazás nélkül. A magát szerbnek valló közösségben jelentős a zavar; az emberek próbálják kitalálni, hogyan tovább. Egyesek nem zárják ki, hogy etnikai kisebbségként kellene politizálniuk. Ennek nem sok esélye van, mert a szerb politikai gondolkodásba ez egyelőre nem fér bele. A kettős állampolgárság felvetésének más okai is vannak: a montenegrói Belgrádhű pártok között még nem dőlt el az e lsőbbség kérdése, és az aktorok a lojalitás hangsúlyozásával és kijátszásával akarnak minél kedvezőbb helyezést elérni a potenciális szavazók körében. Podgorica közben nem rest cselekedni: több százra tehető azoknak a száma, akiket a szerb állampolgárság felvétele után megfosztottak a montenegróitól. vissza Makai József főmunkatárs Az MPSZ ellenzi a közös listát Erdély.a ptember 03., 07:38 ] A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének vezetősége úgy véli, Tőkés László református püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének nem kellene elfogadnia az RMDSZ javaslatát a közös EPlistára vonatkozóan, amelyen Markó Béla RMDSZelnök és Tőkés László lenne a listavezető. Gazda Zoltán, a sepsiszéki szervezet el nöke szombaton a Mediafax tudósítójának kijelentette: „az MPSZ helyi szervezete nem támogatja a közös lista ötletét", hozzátéve, Tőkés László püspöknek függetlenként kellene indulnia az EPválasztásokon. „Az RMDSZ és a tőkést támogató szervezetek munkacso portjai közötti tárgyalásoknak nem a közös lista a legfontosabb céljuk, hanem az erdélyi magyar politikai rendszer megváltoztatása" – magyarázta Gazda.
