Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-13
20 A nemrég elfogadott új szlovákiai felsőoktatási törvény alapján szakfőiskolává minősíthetik le a négy éve alakult révkomáromi Selye János Egyetemet – értesült a pozsonyi Pravda. Megkeresésünkre Viera Trpísová, a szlovák oktatási tárca szóvivője megerősítette: valóban szó van erről. Ján Mikolaj tárcavezető – akit a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti P árt (SNS) jelölt erre a tisztségre – elmondta, hogy elkészült a javaslat a húsz szlovákiai állami felsőoktatási intézmény rangsorolására, de végső döntés még nem született. Azt azonban elismerte, hogy leginkább a Selyét és a rózsahegyi (Ruzomberok) Katoli kus Egyetemet fokozhatják le szakfőiskolává. A tárcavezető szerint ezekben, de néhány más intézményben is, az oktatáson kívül nem foglalkoznak tudományos tevékenységgel és kutatásokkal, ezért csupán az alapfokú felsőoktatási képzést (bacheloriBc.) végezhe tnének. Albert Sándor, révkomáromi rektor megdöbbent a hír hallatán. Lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az egyetemen jelenleg is folyik magiszteri képzés, a Református Teológiai Karnak pedig tavaly négy doktorandusza volt, idén további nyolc fiatal kezd i meg tanulmányait ezen a szinten. - Remélhetően e hónap végén megkapja a szükséges akkreditációt a menedzsment szakirányzat is, s akkor a Közgazadaságtudományi Karunkon is megkezdődhet a magiszteri fokozatú képzés. Módszertani és régiófejlesztési tudomán yos kutató munka is zajlik nálunk, amelyeknek első eredményeit már tanulmánykötetekben publikáltuk. Többek között ezért tartom érthetetlennek a miniszter javaslatát, amely azt sem veszi figyelembe, hogy most kezdtük a negyedik tanévet, s főleg a tudományo s munkához és a kutatásokhoz idő is kell – hangsúlyozta a rektor. A Selye Egyetem Pedagógiai és Teológiai Karán bachelori szinten kívül magiszteri képzés is folyik. Renáta Králiková neves szlovákiai pedagógiai szakember szerint az egyetemek tudomány os kategorizálása elvben jó elgondolás, mert a kilencvenes évek derekától csaknem minden szlovák kormánypárt kiharcolt valamilyen új felsőoktatási intézményt. Emiatt túl sok az egyetem Szlovákiában, s a színvonaluk sem minden esetben felel meg a mai társa dalmi követelményeknek és korunk kihívásainak. – Ugyanakkor az egyetemek tudományos színvonalának elbírálásához egyenlő feltételeket és kritériumrendszert kell teremteni. Helytelen, ha már jóelőre megmondják, hogy melyik intézmény jut át a rostán, és melyi k nem – szögezte le Renáta Králiková. A módosított szlovák felsőoktatási törvény szerint az Akkreditációs Bizottság egy éven belül átvilágítja mind a húsz egyetem színvonalát, oktató és tudományos tevékenységét. E felmérések alapján tesz javaslatot a mins izternek, hogy a három kategória (egyetem, főiskola, szakfőiskola) közül melyikbe sorolja őket. vissza Pozsonyi tudósítónktól Sarkozy a magyarok között Népszabadság • Petőcz András • 2007. szeptember 13. Nicolas Sarkozy túl nagy falat: lehet rá hivatkozni mint az "új jobboldal" meghatározó alakjára, ahogy Orbán tette Tusnádfürdőn; lehet ünnepelni, hogy "egy magyar, aki meghódította Párizst", ahogy azt a konzervatív hazai hetilap tette az elnökké választása után, de inkáb b elemezni kellene azt az álláspontot, amit képvisel. Sarkozy Magyarországra jön, beszédet mond az Országgyűlésben. De kinek? Mi köze is lenne Sarkozynek, mondjuk, a magyar baloldalhoz? Semmi. Konzervatív politikus, aki reformjaival a - szerinte - túlzot tan "szocialistává lett" Franciaországot a piacgazdaság keretei közé akarja "visszaszorítani". Tény: az elmúlt évtizedekben a szakszervezetek olyan szociális jogokat harcoltak ki Franciaországban, amelyek a gazdasági növekedés kerékkötői lettek. A szakszer vezetek gyengítése, a 35 órás munkahét eltörlése Sarkozy prioritásai közé tartozik, ő tehát a munkaadók, és nem a munkavállalók érdekeit szolgálja.
