Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-06
11 Kirekesztően támogatják a keleti megyéket KárpátInfo 20070905 15:33:10 Miközben az elmúlt hetekben 400 millió hrivnyát utalt ki a kormány a Luhanszk, Harkiv és Donyeck megyei lakótelepi lakások felújítására – Kárpátalja egy fityinget sem kapott. Erről keddi sajtótájékoztatója keretében tájékoztatta a médiát Petro Lazar, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatás pénzügyi hivatalának vezetője. A megye pénzügyi első embere véleménye szerint a régiók lakáskarbantartási támogatása jelenleg nem a szükségletek, hanem a politikai érdekek alapján, kézi irányítással történik. Hasonló tapasztalható a szociálisgazdasági támogatások kapcsán is. Ennek keretében ugyanis Kárpát alja mindössze 16,5 millió hrivnyát kapott, miközben a lakosság lélekszámát tekintve legalább 22 millió illette volna meg. Hozzátette, hogy mindezeken túl az elmaradó térségek támogatására szánt 100 millió hrivnyából megyénk szintén nem kapott egy kopeket sem. vissza Koszovó: folyó tárgyalások, álló álláspontok Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. szeptember 6. Szeptember 28án a New Yorki ENSZközgyűlés margóján közvetlenül tárgyal Szerbia a koszovói albánokkal - jelentette be az EUUSAorosz közvetítő trojka moszkvai tagja. A szerbek a tartomány státusáról tárgyalnának, mármint arról, hogy Koszovó függetlenség helyett csak autonómiát kapjon - amire az albánok nem hajlandók. Annyit megígértek, hogy "egy ideig", egyoldalúan nem kiáltják ki a függetlenséget. Egyelőre találgatni sem érdemes, hogy a közvetlen tárgyaláson mire vehetik rá a közvetítők a kibékíthetetl enül ellentétes álláspontú feleket. A felosztás kizártnak tűnik, Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlenségéhez pedig orosz hozzájárulás kellene. Szerbia ezt semmiképpen sem fogadja el, és a jelek szerint azt reméli, hogy a döntést - vagy legalább anna k végrehajtását - hosszú időre el tudja halasztatni. A szerbiai államfő- és önkormányzati választásokat Koszovó miatt máris elhalasztanák, miközben a koszovói albánok a státusvita kellős közepén mindenképpen meg akarják tartani saját parlamenti és elnökvá lasztásukat. Úgy hírlik, két ellentétesnek látszó koncepció van a nagyhatalmak körében. Az egyik gyorsítaná a döntést, és Szerbiának a tartomány elvesztéséért cserébe gyorsabb, enyhített feltételekhez kötött EU- és NATOcsatlakozást ajánl. A másik is gyor sabb integrációval kecsegtetné a szerbeket, de az albánokat is, ám az EUtagság megvalósulásáig félre tenné a státus végleges jogi rendezését. Mindkét ötletnek van magyar "gyökere" is. Budapest EUt ajánlana a feleknek Koszovó státusának rendezésével egy ütt biztosítani kell Szerbia EUintegrációs jövőjét - mondta lapunknak a magyar álláspontról Udvardi Iván. A külügyi szakállamtitkár, aki a minisztérium politikai igazgatójaként részt vesz a Koszovó körüli nemzetközi egyeztetésekben is, emlékeztetett: - Ne m az a kérdés, hogy támogassuk vagy sem Koszovó függetlenségét, hanem az, hogy sikerüle tartós biztonságot hozó megoldást találni. Ennek egyik feltétele, hogy megegyezés szülessen a nemzetközi közösségben, Oroszországgal is. Tavasszal, amikor az Ahtisaar iterv megjelent, a magyar miniszterelnök levelet írt az EU vezetőinek: a tartós rendezéshez BThatározat kell. A másik eleme a levélnek, hogy nemcsak Koszovó státusával kell foglalkozni a rendezésben, hanem ezzel párhuzamosan Szerbia integrációs jövőjével is. Nem elég az EUn belül egységre jutni Koszovót illetően, hanem egységet kell teremteni Szerbia befogadásáról is, csak így válhat kiegyensúlyozottá az EU álláspontja - és csak akkor érvényesülhet. A harmadik elem természetesen az, hogy Magyarország kie melt figyelmet fordít a kisebbségek kollektív jogaira. Koszovó ebben az értelemben sem lesz precedens, de magyar
