Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-05
15 Julija Timosenko, a BJUT elnevezésű ellenzéki tömb vezetője nevetségesnek és értelmetlennek nevezte a kormánypártok döntését. Timosenko kárpátaljai körútja során Ungváron tartott sajtótájékoztatóján a Népszava tudósítója rákérdezett a nevével fémjelz ett tömb és az országban élő kisebbségek – fő tekintettel a kárpátaljai magyarságra – viszonyának alakulására, amire a politikus asszony így reagált: „A jelenleg még a kidolgozás stádiumában lévő országos stratégiai fejlesztési program része az ukrajnai ki sebbségek által megfogalmazott igények kielégítése. Hatalomra kerülésünk esetén növelni szándékozzuk a kisebbségek nyelvi és kulturális hagyatékának megőrzésére és fejlesztésére szánt költségvetési támogatást. Ami pedig konkrétan a kárpátaljai magyarság he lyzetét illeti: sürgetni fogjuk a szomszédos Magyarországgal megkötendő kishatárforgalmi egyezményt, hogy a határ mentén élők a jövőben is szabadon tarthassák a kapcsolatot az anyaországgal.” Ungvári sajtótájékoztatóján a politikus asszony azzal vádolta a kormányon lévő Régiók Pártja aktivistáit, hogy az „ellenőrzésük” alá tartozó keletukrajnai Doneck megyében az elmúlt egy hét alatt már másodszor támadtak rá BJUTos fiatalokra. vissza Dunda György (Ungvár) A magyar, a horv át és a szerb államfő a helyszínen egyeztetett a természetvédelmi területről − Együtt óvnánk és fejlesztenénk a régiót Népszava 2007.09.05. Hármas találkozó helyszíne volt kedden a kölkedi Nagyrét, Batina és a Kopácsi rét. Magyarország, Horvátország és Szerbia köztársasági elnökei az országokon átnyúló természeti terület közös védelmében és fejlesztésében rejlő lehetőségekről tárgyaltak. Sólyom László (középen) és Stjepan Mesic horvát elnök (jobbra vörös felöltőben) elégedetten szemléli a bal oldalon kék anorákban látható Borisz Tadics szerb elnököt, aki szabadon enged egy gólyát Fotó: MTI A Duna és a Dráva mentén fekvő, a három ország határain átnyúló terület ökológiai tekintetben összefügg. Az elképzelés, hogy Horvátország, Szerbia és Magyarország együt tesen lépjen fel a terület védelme és fejlesztése érdekében, nem új keletű, a nemzeti parkok részéről voltak korábban kezdeményezések, de a három államfő együtt tegnap tárgyalt először a kérdésről. A találkozót Sólyom László kezdeményezte, Stjepan Mesic ho rvát és Borisz Tadics szerb köztársasági elnököt a Duna – Dráva Nemzeti Park területén, a kölkedi nagyréten fogadta. Az államfők itt egy információs táblát avattak fel, szabadon engedtek három, korábban sérülten befogott fekete gólyát, és a területre jellemz ő ételspecialitásokkal ismerkedtek. A megbeszélést megelőző sajtótájékoztató protokoll jellegű volt. Sólyom László elmondta: a három ország határában fekvő, egyedülálló terület Európa egyik legnagyobb vizes élőhelye, így fontos célkitűzés, hogy fejlesztésé t összehangolják az érintett államok. Nem egy hagyományos, konzerváló természetvédelemről, hanem komplex területfejlesztésről van szó, amely magában foglalja a turizmus feltételeinek megteremtését és az összetett vízgazdálkodást is. Sólyom László hozzátett e, hogy ma, amikor az egész világot a klímaváltozás foglalkoztatja, az ilyen területek, amelyek képesek a víz megtartására és tisztítására, hihetetlen ökológiai szolgáltatásokra képesek, védelmük kiemelkedő fontosságú. Az elnök szerint ugyanilyen lényeges, hogy a három nemzet fiai szabadon közlekedhessenek a határokon át. Stjepan Mesic előremutatónak nevezte a kezdeményezést. A horvát államfő a víz minőségének megőrzését, valamint azt hangsúlyozta, hogy tovább kell dolgozniuk a természetvédelem terén az uni ós normák átvételén. Borisz Tadics szerb elnök a három ország természeti csapásokkal szembeni közös fellépését sürgette. Példaként a közelmúlt horvátországi és szerbiai tűzvészeit, illetve a két ország ezek során tanúsított, kölcsönös segítségnyújtását említette. A szerb államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a három nemzet Európa ugyanazon vidékén él, és közösek a gondjaik. Az államfők ezt követően a természeti terület két másik j ellemző részét tekintették meg: Horvátországban a kopácsi rétet, Szerbiában pedig a batinai árteret. vissza Barabás Béla (Kölked) Provokációs dizájn Népszava 2007.09.05. Vagy tíz napja reggel a Kossuth Lajos utcában bele szaladtam egy „cigánybűnözéses” plakátba. Szabályos nagyságúba, nem kézzel írtbarajzoltba. Gondolom, hajnalban rakhatták ki, a Jobbikra hivatkozott. Átrohantam a lámpánál. Mire észbe kaptam, hogy le kellett volna tépni, már átértem. Valahonnan épp elkéste m, nem fordultam vissza. Utólag, azért, valamelyest szégyelltem magam.
