Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-30
18 célt tűz ki, m int hogy Magyarország olyan stabil regionális partnerévé váljék Kínának, amely hidat jelent a kínai befektetők számára az európai piacokra. Az első lépések várhatóan egy héten belül megtörténnek: a HVG értesülései szerint a budapesti kereskedelmi központ, az Asia Center Kft. képviselői szeptember 3án írják alá a megállapodást az állami tulajdonú kínai cég, a Genertec képviselőivel arról, hogy még szeptemberben száz, az azt követő hónapokban pedig összesen mintegy ezer kínai vállalkozás települ le Újpalotá n, hogy onnan indítsa el magyarországi és európai befektetéseit. Az apropót a kínai magyar évad adja; a nyolc hónapos kulturális, turisztikai és gazdasági programsorozatot lapzártánk után, szeptember 2án nyitja meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Sanghaj ban. A kormányfővel hetven cég képviselője utazik Kínába, köztük a Mol Nyrt. elnöke, Hernádi Zsolt, aki a HVG értesülései szerint a kínai állami olajipari társaság, a Sinopec vezetőivel tárgyal harmadik piacon való együttműködésről. A delegáció tagja lesz a Richter Nyrt. vezérigazgatója, Bogsch Erik, a gyógyszeripari cég gyártás kihelyezését tervezi Kínába. Önkormányzati vezetők ugyanakkor kínai befektetőket keresnek, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. például a város repülőterét adná el. A kínai hightech közpo ntban, Sencsenben pedig 10 millió dollár értékű beruházásról írnak alá megállapodást: magyar vállalkozások számára ipari parkot hoznak létre a magyarországnyi piacot jelentő, 11 milliós városban. vissza BELGRÁD ELSŐ SZÁZ NA PJA − Új emberek, régi gondok HVG 2007. augusztus 29. 00:00 | Egy helyben topog Szerbia a Vojiszlav Kostunica vezette szerb kabinet első száz napja után, bár az EU felújította a társulási tárgyalásokat. Két malomban őröl a belgrádi kormány, illetve S zerbia lakossága. Vojiszlav Kostunica miniszterelnök és Borisz Tadics államfő szinte minden erejét az ENSZkormányzás alatt lévő Koszovó tartomány megtartására összpontosítja, ám a közvéleménykutatások szerint a lakosság inkább azt szeretné, ha végre javu lna az ország és polgárainak anyagi helyzete. A januári parlamenti választások utáni hosszas alkudozást követően május közepén alakult második Kostunicakabinet kormányzásának első száz napja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: továbbra is valószínű , hogy Koszovó előbb vagy utóbb elnyeri függetlenségét, miközben Szerbiában lelassultak a gazdasági reformok, és meglódult az infláció. A bírálók által szalonnacionalistának tartott Szerbiai Demokrata Párt (DSZSZ) élén álló Kostunica - aki az EUhoz való közeledést fő feladatának nevező Demokrata Párttal (DSZ) és a G17+ liberális párttal alakított kormányt - öt pontban foglalta össze kabinetjének legfontosabb feladatait. Elsődleges cél a 90 százalékban albán többségű Koszovó tartomány végleges státusának B elgrád számára is elfogadható megoldása volt, s csak ezt követte az európai integráció felgyorsítása, a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT) való együttműködés javítása, a gazdasági helyzet jobbítása, illetve a bűnözés és a korrupció elleni harc hatékonysá gának növelése.
