Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-30
19 A rövid sikerlista élén az állhat, hogy az ENSZ a nyáron - elsősorban a Koszovó függetlenségét ellenző Moszkva miatt - nem döntött a délszerbiai tartomány feltételes függetlenségének megadásáról, s a nagyhatalmak december elejéig folytatj ák a státustárgyalásokat. Eredmény az is, hogy az EU a nyár elején felújította az NTvel való együttműködés hiánya miatt egy évvel korábban felfüggesztett társulási tárgyalásokat, valamint hogy két szerb tábornok, Zdravko Tolimir és Vlasztimir Gyorgyevics a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló ENSZtestület fogdájába került. A politikai részeredmények mellett a gazdaságban inkább kudarcok jellemzik a Kostunicakormány munkáját. Eltörölték ugyan az első lakás vásárlását sújtó adót, s csökkentették a számítástechnikai cikkek forgalmi adóját, de május óta meglendült az infláció (a tavalyi 6 százalék után az idén akár 10 is lehet), az alapvető élelmiszerek ára például három hónap alatt 1015 százalékkal emelkedett. Megtorpa nt a jelentős állami vállalatok privatizációja is, egy helyben topog a bori színesfémbánya, a JAT légitársaság, a NIS Jugopetrol olajipari cég, valamint az EPS áramszolgáltató magánosítása. A privatizáció akadozása miatt csökkent a külföldi befektetések ös szege, ami tovább lassítja majd az egyébként sem gyors gazdasági reformokat. A stagnálás miatt nem mérséklődik az egyes körzetekben 20 százalékot is meghaladó munkanélküliség. A gazdasági növekedést ugyan a tavalyihoz hasonlóan az idén is 56 százalék közé várják, ám a gazdaság teljesítménye még nem érte el a Jugoszlávia szétesése előtti szintet. Nincs áttörés a szervezett bűnözés elleni harcban. Megkezdődött ugyan a dohányárukat adófizetés nélkül terítő maffia elleni eljárás, ám közben az egész ország arr ól suttog, milyen korrupció övezi a HorgosPozsega autópálya építésére kiírt állami koncessziós pályázatot. Az 1 milliárd eurós beruházás részleteit a kormány hetekig nem hozta nyilvánosságra, s szeptember elején valószínűleg egy alaposan átdolgozott megál lapodás kerül majd a közvélemény elé. Az egy helyben topogás fő oka, hogy a koalíciós kormány még látszatra sem egységes. A résztvevők még mindig nem írták alá a részletes koalíciós egyezményt, s a miniszterek elsősorban nem a kormányfő, hanem az őket del egáló pártok iránt lojálisak. A minisztériumok közti vitákat a koalíciós pártok vezetői közti személyes ellentétek élezik. A legismertebb szerbiai politikai elemző intézet, a CeSID politológusa, Gyorgye Vukovics szerint ugyanakkor korai komoly következteté seket levonni a kormány eddigi munkájából. "A második Kostunicakormány egységesebb az elsőnél, s bár igaz, hogy a miniszterek még mindig hűbérúrként tekintenek pártjukra, a korábbinál jobb az együttműködés a kabineten belül" - jellemezte a helyzetet a HVGnek Vukovics. A politológus szerint a koalíció szilárdságának fontos próbája lesz az év végén vagy a jövő év elején esedékes helyihatósági és elnökválasztás, főként pedig, hogy a koalíciós pártok hajlandóak leszneke közös jelöltet állítani. "A DSZSZ szám ára is sorsdöntő az elnökválasztás, de nem tudni, mi a jobb a pártnak. Ha saját jelöltet indít, és 2004hez hasonlóan leszerepel, akkor az lesz a baj - vélekedett Vukovics , ha nem áll elő elnökjelölttel, akkor sokan úgy gondolják, a kormányfői posztot be töltő Kostunica a párt egyetlen népszerű és karizmatikus politikusa." A legerősebb politikai tömörülés, az ellenzéki Szerb Radikális Párt (SZRSZ) az elemzők többsége szerint nem fogja megnyerni az elnökválasztást. Az utóbbi hónapokban alig változtak a pár tszimpátiák, s bár az SZRSZ támogatottsága néhanéha megemelkedik, Vukovics egyharmadnál nem ad nekik nagyobb esélyt. Így továbbra is a 2004ben a DSZ színeiben választást nyert - a 2000es demokratikus fordulat egyik jelképes alakjának tartott - Borisz Ta dics államfő látszik a legbiztosabb befutónak. vissza NÉMETH ANDRÁS Európában nincs baj az autonómiával − A nemzeti önrendelkezés kivívásához az anyaország támogatása is feltétlenül szükséges. Magyar Hírlap 2007.08.30. Kontinensünkön békésen megférnek egymás mellett a különféle autonómiaformák és a többségi társadalom intézményrendszerei. Magától értetődő, hogy az anyaország sem hátrál ki határon túli honfitársai mögül. Spanyolországban a Francokorszak befejezése után, a hetvenes évek második felében ültették át a gyakorlatba az autonómiát. Az ország egyharmadát kitevő nem spanyol – katalán, baszk, galíciai – polgár önrendelkezésének
