Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-03
8 Az ügyvéd szerint kérdéses, miért lenne jó Malina Hedvignek ez a megoldás, hisz eddig nem tett beismerő vallomást, és ez nincs is szándékában. vissza Erdélyi mérleg Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2007. augusztus 3. Ha a bukaresti törvényszék bírái is úgy akarják, szeptemberben az erdélyi magyaroknak saját pártjuk lesz. Az évek során az RMDSZből ilyenolyan o kokból kikerültekkikopottakkiléptettek jelentették be: két év alatt sikerült összeszedniük a megkövetelt 25 ezer aláírást, így szeptemberben bejegyzik az új alakulatot. A majdani Magyar Polgári Párt természetesen jobboldali lesz. Joggal gyaníthatóan in kább a múltba, mint a jövőbe néző, inkább nagy magyar álmokat, semmint közös és pragmatikus magyar – román modernizációs és együttműködési terveket szövögető. Mintaképe a Fidesz volt és marad, de azért igyekszik majd tanulni a Basescu román államfő által irá nyított, populizmusával sikert arató Demokrata Párttól is. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester kissé háttérbe szorult ugyan, amióta Orbán Viktor ezt jobbnak látta, s amióta a Fideszben rájöttek, hogy Tőkés László püspökkel sokkal jobban sarokba lehet ne szorítani az RMDSZt. Így nem világos, hogy az új párt elnökségét Szász megkapjae vagy sem. Erdélyben azonban a többpártrendszert magyar vonalon még soha nem próbálták ki a gyakorlatban. Az erdélyi magyarság még nem tudja, hogy miképpen működhet a pár tos demokrácia kisebbségi sorban, s hogyan maradhat meg a Szászék által követelt „erdélyi magyar többpártrendszerben” a magyarság politikai cselekvési egysége. Főképpen olyan körülmények közepette, amikor még a magukat jobboldalinak definiáló és a Fideszre felnéző szervezetecskék (van már legalább féltucatnyi belőlük) egymással sem képesek egyezségre jutni. Szász Tőkésre féltékeny, s csak azt látja, hogy amennyiben a püspök kiegyezik Markó Bélával (s úgy tűnik, hajlanak rá), akkor az általa sok erőfeszítéss el összegründolt Magyar Polgári Párt a háttérbe szorulhat, vagy isten őrizz!, választási egyezséget kell majd kötnie az RMDSZszel. Szásznak ugyanis két szervezete van már, a Magyar Polgári Egyesület és a Magyar Polgári Szövetség, s most lesz egy harmadik, a Magyar Polgári Párt. Az MPSZ elnöke azonban nem képes szót érteni saját alelnökével, Gazda Zoltánnal sem, s miközben Tőkést még úgyahogy tiszteli, a Fodor Imre vezette Székely Nemzeti Tanácsot ugyancsak semmibe veszi. Júliusi felmérés szerint Tőkést a z erdélyi magyarság mintegy 22 százaléka támogatja. Tegyük fel, hogy ezúttal – valamilyen csoda folytán – sikerül Erdélyben magyar – magyar egyezséget kötni, hogy Markóék hajlandók lesznek a politikai hatalmat és vele együtt a szövetségi vagyont és a forráso kat is megosztani. Azonnal felmerül majd a kérdés: milyen arányban történjen ez a megosztás? Kötve hiszem, hogy a Tőkésszárny megelégedne a 20 százalékkal. De, mondjuk, kiegyeznek. És létrejön egy újabb erdélyi magyar politikai szuprastruktúra (egyelőre n e gondoljunk bele annak működési szabályaiba), amelynek vezetőit - amint azt a püspök és hívei követelik - belső választásokkal állítják majd. Akkor pedig abban az új struktúrában várhatóan ismét leképződhet a korábban az RMDSZ politikai platformjai között létező erőarány. Visszaállna korábbi helyzetébe az erdélyi magyar mérleg. S akkor aztán kezdődhetne minden elölről. Jó adag önmérsékletre és rengeteg bölcsességre lenne szükség mindegyik oldalon. vissza Teoctist pátriárka öröksége Népszabadság • T. Sz. Z. • 2007. augusztus 3. Ma temetik el Bukarestben Teoctist pátriárkát, a román ortodox egyház vezetőjét, aki július 30án, prosztataműtét következtében, 92 éves korában elhunyt. Utódját az egyházi rend szerint a halálát k övető 41. napon választják majd meg, de az utódlásért máris ádáz harc indult, amelyben vezető román politikusok is részt vesznek. Teoctist, világi nevén Toader Arapasu húszévesen, 1935ben lépett be az ortodox szerzetesek rendjébe, a Karácsonkő (Piatra N eamt) melletti Bistritakolostorban. 1962ben aradi, 1963ban északamerikai és kanadai ortodox püspök, 1973ban Olténia érseke, 1977ben pedig Moldva és Bukovina metropolitája lett, majd elődje Iustinian pátriárka halálát követően, 1986 novemberében "Buka rest érsekévé, MagyarOláhország metropolitájává és a Román Ortodox Egyház pátriárkájává" választották.
