Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-03
7 A szeptember 30ra kitűzött előrehozott parla menti választás a 2004. évi "narancsszínű forradalom" révén hatalomra jutott, Nyugatbarátnak tartott Viktor Juscsenko elnök és régi ellenlábasa, a Moszkvabarátként jellemzett kormányfő, Viktor Janukovics közötti kompromisszum eredménye. Juscsenko ápril isban oszlatta fel a törvényhozást arra hivatkozva, hogy a parlamenti többség megpróbál visszaélni a hatalmával. Az elnöknek a legfelsőbb tanács feloszlatását előíró rendelete hetekig tartó utcai tüntetésekbe és az országot megbénító politikai válságba tor kollott. A választási kampány hivatalosan csütörtökön kezdődött, a pártok kongresszusokat tartottak és elfogadták választási programjukat - közölte a központi választási bizottság (CVK) szóvivője. Egy közvéleménykutatás szerint, ha most vasárnap lenné nek a választások a Janukovics vezette Régiók Pártja 30,2 százalékkal megnyerné a voksolást. A Juscsenkót támogató Mi UkrajnánkÖnvédelem tömörülés a szavazatok 15,5 százalékát kapná, míg a Julija Timosenko volt kormányfő vezette tömörülés a voksok 4,3 szá míthatna. Az országos reprezentatív felmérést 2000 fő bevonásával, 2,2 százalékos hibahatárral, a múlt hónapban készítette a Közvélemény Alapítvány. vissza Kétes hírű ügyész képviseli a Malina Hedvig elleni vádat InfoRádió 2007. augusztus 2., csütörtök 10:55 Új összefüggésekre mutat rá a mai pozsonyi Új Szó Malina Hedvig ügyében. A diáklány ellen ugyanaz képviseli a vádat, aki a 90es évek derekán az akkori államfő fia elrablásának ügyében is kétes döntéseket hozott. Az Új Szó kiemelt helyen, a címlapon ad hírt arról, hogy Malina Hedvig ellen ugyanaz a személy képviseli a vádat, aki több mint 10 évvel ezelőtt kerületi ügyészként elkente a volt szlovák köztársasági elnök, Michal Kovác fia elrablásának ügyét, s döntés e következményeképpen az Ivan Lexa vezette akkori szlovák titkosszolgálatnak, a SISnek végül sikerült megúsznia az emberrablást. Feltűnő hasonlóság A lap szerint már többeknek feltűnt a hasonlóság a két ügy között. Akkor is a HZDS és a SNS volt a hatalm on, s akkor is az volt a hivatalos szervek álláspontja, hogy az állítólagos áldozat az egészet csak kitalálta, hogy lejárassa az országot. Malina Hedvig esetében is az a vélemény alakult ki, hogy a lányt senki sem verte meg, vagy ha mégis, akkor az legfelj ebb maga Malina Hedvig lehetett, s aki ráadásul a hamis tanúzás miatti vádemelés elől Brüsszelbe akart menekülni. Az Új Szó emlékeztet arra is, hogy Malina Hedvig ellen - a hatóságok megtévesztése és hamis eskü gyanúja miatt - egy olyan személy feljelent ése alapján született meg az ügyészség vádindítványa, aki az Ivan Lexaérában a titkosszolgálat ügynöke volt. A lap szerint e hasonlóságokon kívül egy konkrét személy is összeköti a két ügyet: Robert Vlachovsky, aki 1996ban pozsonyi kerületi ügyészként e lre ndelte az ifjabb Michal Kovác elrablásával megvádolt titkosszolgálati ügynökök szabadon bocsátását, és az ügyet elvette a vizsgálatot vezető nyomozótól. Ezek után vette át a nyomozás irányítását Peter Cíz, aki hamarosan arra a következtetésre jutott, hog y a titkosszolgálatnak semmi köze az egészhez. Az Új Szó hozzáteszi: ugyanez az ügyész Malina Hedvig ügyében már két panaszt utasított el. "Mi értelme lenne az egyezkedésnek?" A lap egy másik írása szerint a nyitrai ügyészség már hajlik arra, hogy egyezk edjen a lánnyal, de ezt csak beismerő vallomás esetén tenné meg, amelyben a lány megbánást tanúsít, és megtéríti az általa okozott kárt. A lány védőügyvédje szerint azonban szó sem lehet megállapodásról, hisz ilyen egyezség csak akkor jöhet létre, ha a ny omozás során minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert, hogy a bűncselekményt valóban a vádlott követte el.
