Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-24
14 Válaszutak Erdélyben Magyar Hírlap 2007.08.24. A népzenéjéről, táncáról híres Válaszút kis falu a Mezőség szélén, ahol Kallós Zoltán nyári táboraiban a fiatalság a magyar kultúra fontos eleméről mélyíti el ismereteit. Az eredeti település területén nyolc részre szakítva élő magyar nemzet új nemzedéke számos további táborban ismerkedhet egymássa l és Erdély problémáival. Alternatívák Kellenek is ezek a fórumok, mert az EU új tagja, Románia, ezen belül pedig az erdélyi magyarság, válaszútra érkezett: a lendületes fejlődés, gyarapodás jeleit mutató Romániában be tude kapcsolódni a modern gazdaság ba, miközben megőrzi önazonosságát, hagyományait. Az alternatíva az alulképzettség, a munkanélküliség és a szegénység konzerválódása, illetve a külföldre település, ezek nyomán pedig a gyorsuló ütemű fogyás és beolvadás. Az elmúlt ötven évben román többsé gűvé váló nagyobb városok központjai – élükön Nagyszebennel, Temesvárral és Araddal – látványosan megújulnak, azaz "a magyar világban" létrejött épületeik helyreállításával visszanyerik európai arculatukat. Árad a külföldi tőke és a turista, bőven van munk aalkalom. A Székelyföld magyar városai közül Udvarhely megelőzte vetélytársait, de Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely szépségei is előtűnnek, míg Csíkszereda egyetlen meghagyott és újjávarázsolt régi utcája idéz egy boldogabb korszakot. E városokban is mutatkozik némi pezsgés. Az erdélyi falvakban azonban a külföldön dolgozók rendbe hozott házai nem tudják elrejteni a szegénységet, a stagnálást. Ide kevés látogató jut el, mert néhány felújított főút mellett továbbra is a szekérnek, esetl eg a terepjárónak alkalmasak az utak. Az elöregedő falusi lakosság a változásoknak több kárát, mint hasznát látja, megélhetését nem a harmincezer forintnak megfelelő nyugdíj, hanem kis kertje, földje biztosítja. Papjai még tartják benne a lelket, de a poli tikától már nem vár semmit, a legközelebbi választáskor sokan otthon fognak maradni, esetleg egy többet ígérő román pártra szavaznak. Feltételek Az erdélyi magyar sajtó olvasása, gyakori utazások, az értelmiség mellett vállalkozókkal, diákokkal és idős f alusiakkal folytatott beszélgetések alapján látok kiutat, de csak néhány feltétel teljesülése esetén. Sokan helyezik a gazdasági helyzet javítását a politikai viták elé. Meggyőződésem, hogy erős politikai képviselet nélkül a magyarlakta területek gazdasági felemelkedésének vajmi kevés esélye van. Az RMDSZ elnökének, Markó Bélának igaza volt, amikor 2005ben a tusnádi táborban Tőkés püspökkel vitázva megállapította: "Autonómiák Európája, DélTirol, finnországi svéd autonómia – rendkívül fontos, követendő és számunkra is sokat ígérő modellek… Egy kisebbségbe szorított közösség képviseletének egységesnek kell lennie, egyetlen pártban, egyetlen politikai szervezetben kell képviselnie a közösség érdekeit." Történelmi ismereteim és politikai tapasztalataim ugyanez t mondatják velem, egy nemzeti kisebbség annál eredményesebben tud politizálni, minél nagyobb erőt képvisel a parlamentben. Ezért célszerű, ha egy pártba tömörül. A nemzeti kisebbségeknek pártjaikon belül kell biztosítaniuk a vélemények sokszínűségét, a pl uralizmust. Az RMDSZ vezetése az utóbbi években nem biztosított kellő teret a belső vitáknak, nem tudta sikerrel integrálni a különféle irányzatokat, általános vélemény szerint túlságosan engedékeny volt. A 2005ös választásokon a magyar szavazók még bejut tatták a pártot a parlamentbe, de az év végi európai, majd az országos választásokon már alig van esély az ötszázalékos küszöb átlépésére, hacsak nem lesz közös lista a párttá szerveződött radikálisabb csoporttal. Markó tizennégy éve áll a párt élén, társa i még hosszabb ideje, jó lenne, ha látnánk olyan utódokat, akik képesek helyreállítani az erdélyi magyarság egységét, felrázzák a társadalmat, és visszaadják az önbizalmat, a hitet, amely ma már nemcsak a szórványban, de a tömbmagyarságban is hiányzik. Van nak ilyenek, csak kapjanak teret. Kitörés A programok szintjén nincs nagy különbség az RMDSZ és a Polgári Szövetség között, mindkettő igényli az autonómiát. NyugatEurópában a legtöbb ország rátért a decentralizáció, a hatalom alsóbb szintekre vitelének útjára. E folyamat vitathatatlanul jelentős politikai és gazdasági előnyökkel járt: csökkentek a regionális – legtöbbször történelmi okokra visszavezethető – feszültségek, és a belső önállóság birtokában sok hátrányos helyzetű térség gazdasága fellendült. A magyar határokon kívülre rekesztett magyar közösségek esetében is az
