Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-22
26 előtt. Alig lehet pontosan meghatározni, hogy a pártok közül melyik a hajtóerő e kérdésben. Az elzárkózási fantáziálásban a kereszténydemokraták alig valamivel maradnak le a szocialisták mögött. A témakeresés egyik oka az a közvéleményk utatás, mely a kancellárt és alkancellárt egyformán megijesztette. A lakosság 72 százaléka úgy gondolja: a kormány túl keveset tesz a szociális igazságosságért. A megkérdezettek negyede számára a bérek és árak alakulása a legfontosabb politikai probléma. 2 006 végén még csak a megkérdezettek 11 százaléka gondolkodott így. Egyre több ember érzi úgy, hogy a gazdasági növekedés elkerüli őt. Minden drágul – mondják – , de a jövedelmek stagnálnak vagy igen lassan emelkednek. Junge Welt (jungewelt.de) A radiká lis baloldali napilapban Tomasz Konicz Stratégiai tengely című cikkében elemzi Angela Merkel budapesti látogatását. (A legtöbb lap elintézi a dpa hírügynökség pár szavas tényközlő tudósításával – a Szerk.) Ellentmondást nem vár senki, ha Angela Merkel kedd en meglátogatja Budapestet. A „munkalátogatás” középpontjában a balkáni helyzet és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok állnak. A magyar politikai elit teljes első vonala tiszteletét teszi a kancellárnál. A szociáldemokrata (!) Gyurcsány Ferenc és Sólyom Lász ló mellett a konzervatív ellenzéket vezető Orbán Viktor és az MDF elnöke is kapott időpontot. A Németországhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatok ama kevés téma egyike, amelyben a rendkívül megosztott budapesti politikai vezetés egyetért. Magyarország kla sszikus példája annak a hihetetlen erőnek, ahogyan a német tőke a keleteurópai periférián terjeszkedik. A terjeszkedést abból a példátlan profitból finanszírozzák, amit bércsökkentésből és szociális megszorításokból Németországban megtakarítottak. A Berli n által megcélzott, EUn belüli politikai hegemónia gazdasági értelemben már régen megvalósult KeletEurópában. Közösen Ausztriával – mely szomszédként nem véletlenül Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere – egy történelmileg régen ismert st ratégiai tengely van kialakulóban Berlin, Bécs és Budapest között. Ez nemcsak a gazdasági függőségre épül, hanem ideológiai érdekközösségre is. Magyarországon hasonló államfelfogással rendelkeznek, mint Berlinben. Egy faji alapú „népcsoportpolitikával” – (a kifejezés a nemzetiszocialista időkből származik – a szerk.) – Budapest megkísérli kedvezményekkel a romániai, szlovákiai és vajdasági magyar kisebbséget magához láncolni, és ezzel a szomszéd államok területi integritását legalább is áttételesen megkérd őjelezi. Magától értetődik: Németország és Magyarország szorosan együttműködik a kisebbségi politikában. Nem lenne meglepő, ha a vajdasági magyar kisebbség helyzete a nemzetközi egyeztetések napirendjére kerülne, amennyiben Szerbia továbbra is elutasítaná Koszovó leválását: a kancellár Budapesten is tárgyalni kíván a „balkáni helyzetről”. S ezt Belgrád fenyegetésként is felfoghatja. vissza Létbizonytalanság – A közszférában kő kövön nem marad Magyar Nemzet 2007. augusztus 2 1. Szerző: Kulcsár Anna Teljes jog- és létbizonytalanság fenyegeti a közalkalmazotti és a köztisztviselői szféra jelentékeny részét – derül ki a kormánytöbbség által elfogadott legújabb szabályokból. A koalíciós pártok ugyanakkor hat évre megpróbálják szi lárd pozíciókhoz juttatni, bebetonozni saját híveiket. Arról nem készült hatástanulmány, milyen eredménnyel működik majd a közhatalom. Politikai jogtechnika. A szocialista – szabad demokrata parlamenti többség 2003 decemberében fogadta el a közigazgatást ér intő első, botrányos törvényét. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) akkori elnökét, Szász Károlyt és helyetteseit úgy távolították el tisztségéből, hogy jogszabállyal átszervezték a PSZÁF vezető testületét. Mádl Ferenc köztársasági elnök i ndítványára az Alkotmánybíróság (AB) megállapította: a lépés ellentétes a jogállam szerves részét képező jogbiztonsággal. A döntés szerint a kormány nagy szabadságot élvez a közigazgatási rendszer átalakításakor, intézkedései azonban nem akadályozhatják az ügyfelek zökkenőmentes kiszolgálását. Az alkotmánybírák szerint az átszervezés nem veszélyeztetheti a hatósági tevékenységet, és nem vezethet a működés kiszámíthatatlanságához. Az Országgyűlés 2004ben, az első Gyurcsánykormány idején, Járai Zsigmond til takozása ellenére felemelte a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsában részt vevő tagok számát. Ezzel lehetővé vált, hogy a kormányfő új jelölteket delegáljon a testületbe. A rendelkezések ellen Varga Mihály és Hargitai János képviselők az ABhez fordultak , amely még nem döntött. A kormányfő most csökkenteni kívánja a monetáris tanács tagjainak számát, a munka hatékonyságára hivatkozva. Több tízezer köztisztviselőt és közalkalmazottat érintenek azok a jogszabályok, amelyeket az idén fogadott el, illetve ké szít elő a kormánytöbbség. A jogalkotók úgy rendelkeztek, hogy augusztus 14vel megszűnik az Orbán-
