Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-22
27 kormány idején, 2001ben létrehozott főtisztviselői, főtiszti pozíció. A közigazgatásban mostanáig mintegy 300 kiemelt tisztviselő és 150 főtiszt dolgozott. A hajdani rendelkezés célja az volt, hogy a versenyszféráéhoz hasonló stabilitást teremtsen a közhivatalokban. Ezt szolgálta az úgynevezett életpályamodell s a köztisztviselők és a közalkalmazottak díjazásának alapját képező besorolás, a bértábla is. A Gy urcsánykormány lényegében a főtisztviselői pozíció pótlására új hivatalnoki beosztást hozott létre. Az ezt betöltő tisztviselők egyes kormányzati projektek kimunkálását látják majd el. A központi és a középszintű közigazgatást érinti az az új rendelkezés is, amely szerint a minisztériumokban, az adóhatóságnál és a regionális közigazgatási hivatalokban a határozatlan idejű szolgálati viszonyt határozott idejűvé alakítják át. Ez a változás a tárcáknál a főosztályvezetőket is érinti. A hivatalvezetői és főosz tályvezetői posztokat betöltő személyeknek augusztus 14ig kellett nyilatkozniuk, elfogadjáke a hat évre szóló, határozott idejű megbízást. Az érintett köztisztviselők felettesei – a miniszterek és a kormányfő – adott esetben elmozdíthatják azokat, akik nem felelnek meg az elképzeléseiknek, s a tisztségekre pályázatot írhatnak ki. A mechanizmus teljes gőzzel január 1jén indul be. Az ellenzéki pártok a törvényjavaslat parlamenti vitájában kifejtették, hogy szerintük a vezető köztisztviselők hat évre szó ló megbízatása nem egyéb, mint politikai indíttatású átalakítás: a pártszolgák bebetonozása. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője lapunknak azt mondta: a kormányzati ciklusokon átívelő ilyesfajta megbízatás szerinte hatalomátmentési kísérlet . A képviselő hozzátette: a kormányzat folytatja azt a gyakorlatot, amelyet a Gyurcsánykabinet megalakulása után a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetésével indított el. Az államapparátusban mindinkább egybemossa a szakmai és a politikai tevékenys éget. A jogszabályelőkészítés szakmai megalapozottságát a tapasztalatok szerint lényegében aláásta a közigazgatási államtitkári funkció kiiktatása a minisztériumok tevékenységéből. Ezt már a koalíció képviselői is többször elismerték, noha a szabályon ne m változtattak. A döntés veszélyeire elsőként Sólyom László köztársasági elnök hívta fel a figyelmet. A második Gyurcsánykormány államtitkárainak beiktatásakor közölte: a politikai funkciók a tárcáknál a főosztályvezetői szintig csúsztak le. A köztisztvis elői törvény mostani módosítása a hatéves szolgálat bevezetésével a főosztályvezetőket is a politikai megbízottak közé emeli. A határozatlan időre szóló megbízást ugyanis féléves felmondással és az ez időre járó illetmény kifizetésével megszüntethették a f elettesek. A határozott idejű megbízatás viszont csak úgy mondható fel, ha a hat évből még hátralevő évekre a minisztériumok kifizetik a tisztségviselő illetményét. Szakmai körökben ugyanakkor úgy látják: egy új összetételű Országgyűlés megváltoztathatná a most hatályba lépő köztisztviselői jogszabályt. A hatéves szolgálati viszonyt határozatlan idejűvé alakíthatná át. A hatalomátmentést szolgáló jelenlegi rendelkezések kétségtelenül megszilárdítják az érintett pár száz tisztviselő pozícióját. Hasonló eredm ényre vezethet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tervezett átalakítása, az új regionális pénztárak kialakítása is. Az eddigi nyilatkozatokból ítélve az OEPnél dolgozók alighanem biztos magánpozíciókat kaphatnak a privatizáció után. A szabályoz ás koncepciójának kimunkálásával azonban késlekedik a kabinet. Ez nem előnyös sem a hivatalnokoknak, sem az ügyfeleknek. Minden más területen jog- és létbizonytalanság fenyegetheti a köztisztviselői és a közalkalmazotti szférát. A rendvédelmi szervezetek n yugdíjszabályainak megváltoztatása, a szolgálati idő meghosszabbítása információnk szerint különösen a büntetésvégrehajtásban dolgozókat érinti hátrányosan, habár nem kedvez a rendőrség és a határőrség munkatársainak sem. A fegyveres testületek alkalmazot tai számosan emiatt vonulnak nyugdíjba már az idei esztendőben. A közalkalmazotti bértábla várható megszüntetése különösen a pedagógusokat taszíthatja kilátástalan helyzetbe. Kovács Zoltán, a Fidesz képviselője, Pápa polgármestere úgy látja, a forráshiánny al küszködő önkormányzatok mint munkáltatók várhatóan a tanárok, a tanítók pénzén is kénytelenek lesznek spórolni. A tehetősebb helyhatóságoknak ugyanakkor módjuk lesz rá, hogy a legjobb szakembereket alkalmazzák. Az esélyegyenlőség hiányát a jövő nemzedék e sínyli majd meg. A képviselő hozzátette: a munkabér a közalkalmazotti szférában mindinkább szabad alku tárgya lesz. Ehhez társul, hogy az iskolabezárások, összevonások nyomán több ezer pedagógus válik munkanélkülivé. A Fidesz politikusa szerint még az id én elveszítheti állását az ugyancsak közalkalmazottként dolgozó orvosok egy része is. Az elbocsátás a kórházbezárások révén az egészségügyi területet a pedagóguspályánál is erőteljesebben sújthatja. A pápai kórház 467 alkalmazottja közül például 80tól meg kell válniuk. vissza
