Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-02
31 némi áttervezés után úgy látszik, felépülhet egy hasonló léptékű erőmű. És ez még csak a kezdet: homályos hátterű befektetői csoportok a verespataki ciántóval vetekedő tájrombolást terveznek a Zemplénihegységben. A szlovákiai Tőketerebes önkormányzata július 19én döntött a városba tervezett szén- és gázerőmű ügyében. Néhány napja már sejt eni lehetett, hogy az önkormányzat elutasítja a beruházást, noha a polgármester, Vladimír Andal és a képviselőtestület többsége korábban támogatta a tervet. Andal a július elején rendezett lakossági fórum hatására változtatta meg véleményét, amikor a tereb esiek kifütyülték a beruházó képviselőit, és átadták a városvezetőknek azt a tiltakozó petíciót, amelyet a 23 ezer lakosú város harmada, 8 ezer ember aláírt. Az erőmű elleni tiltakozásba a légvonalban alig 20 kilométerre fekvő Sátoraljaújhely is bekapcsol ódott. Szamosvölgyi Péter polgármestert néhány hónapja szlovák környezetvédők tájékoztatták a tervről, azóta a város a magyar környezetvédelmi minisztériumtól a Greenpeaceig minden olyan szervezetet megkeresett, amelytől segítségre számíthat. A meccsnek a július 19i döntéssel nincs vége. Tőketerebes ugyanis csak a helyszínt utasította el, ráadásul Szlovákiában a települési önállóság nem olyan széles körű, mint Magyarországon. Az erőműről a szlovák kormány hozhat döntést, s az sem egyértelmű, hogy Magyaror szágnak joga vane beleszólni az engedélyezési folyamatba. ÉSZAKI SZÉL Az erőmű 163 méter magas kéményéből évente négymillió tonna szennyező anyag kerülne a levegőbe. Mivel a térségben az uralkodó szélirány az északi, a szennyeződés nagy része magyar ter ületen, a hegyaljai borvidéken csapódna le. Néhány éve a szlovákoknak sikerült elismertetniük a tokaji borvidék részének a Tőketerebes és a határ közti dombvidéket. Annak idején a magyarok tiltakoztak az ellen, hogy a Szlovákiához került négy hegyaljai fal unál nagyobb terület legyen a történelmi borvidék része, most azonban jól jön az érintett szlovák borászok tiltakozása. A szlovák kormány álláspontja egyelőre nem ismert. A terebesi erőmű tervét először egy pozsonyi gazdasági hetilap, a Trend publikálta m árciusban. A lap úgy tudta, a 37 millió koronás (274 milliárd forint), két atomerőműblokk teljesítményének megfelelő termelésű beruházáshoz már hozzájárult a szlovák gazdasági minisztérium, az energiahálózatot működtető állami társaság, valamint Tőketerebe s városa. Ugyanakkor az Európai Uniónak benyújtott szlovák energiapolitikai stratégia szerint a szénnel történő energiatermelés fejlesztése helyett annak fokozatos felszámolása a cél. A tőketerebesi erőművet a Ceskoslovenská energetická spolocnost (CES, v agyis Csehszlovák Energetikai Társaság) nevű, 2006ban alapított projektcég akarja megvalósítani. Az erőmű két blokkjában ukrán szenet égetnének, amit vasúton hoznának be, mivel Tőketerebes az ungvári vasútvonalon fekszik. A kiszemelt helyszín a vasútállom ás és a belváros közelében található egy lepusztult gyártelepen, ahol jelenleg egy századfordulós cukorgyár romjai meredeznek. A helyiek úgy tartják, az anakronisztikus nevű beruházó mögött ukránok állnak, sőt a legenda színesebb változata szerint egy cser nobili szénbánya radioaktív szenét füstölnék a terebesiek orra alá. Tőketerebest két tényező is az erőműtelepítés valószínű helyszínévé teszi: a panelvárost elszegényedés és munkanélküliség sújtja (itt zajlottak a 2004es cigány éhséglázadások), közelében pedig természetes földgázmező húzódik. Az utóbbi kiaknázása az ország önellátást hangsúlyozó energiastratégiájába is jobban beleillik, mint a jelenlegi terv, noha egy gázblokkal a "csehszlovákok" is számolnak. ÓRIÁSKÉMÉNY Bár a feszült szlovákmagyar vis zony következtében Tőketerebes miatt azonnal felhorgadt a "rossz szomszéd" iránti indulat, valójában a magyarok sem sáfárkodnak sokkal jobban a világörökséggel. A borvidék déli peremén, Szerencs mellett jövőre megépül az ország első szalmatüzelésű erőműve a BHD Hőerőmű Kft. beruházásában. A cég vezetője az MSZP vállalkozói tagozatának korábbi elnöke, az orosz államadósság lebontásából meggazdagodott Hujber Ottó. Hujber másik cégével, a SZET Kft.vel még találkozunk a zempléni energiatározó kapcsán. A beruhá zás megszerezte a szocialista vezetésű város támogatását, és május 10én az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is megadta a szakhatósági engedélyt. A BHD már szerződést kötött az áramszolgáltatóval a rendszerbe c satlakozásról. Az utolsó akadály a 36 milliárdos beruházás előtt az országos területrendezési terv módosítása. Bár az erőmű tervezett helyszíne, a
