Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-02
32 szerencsi ipari park kívül esik a világörökségen, látványa elcsúfítja a tájat. A világörökségért felelős ICOM OS Magyar Nemzeti Bizottsága állásfoglalásában leszögezi: "Az erőmű zavaró helyre települ, a több tömbszerű épületből álló együttes tájidegen. A tervezett sematikus együttes egyes részeinek 34 mt megközelítő 10 emeletnyi magassága durva látványelem. Megje lenése súlyosan veszélyezteti a tájra jellemző értékek megőrzését, a világörökségi terület védelmét." Az ICOMOS és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tiltakozásának hatására a tervet átdolgozták, s az erőmű elé öt méter magas, mesterséges dombokat építen ek takarásnak, de a borászok továbbra sem elégedettek. Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok igazgatója szerint az egyébként hasznos szalmatüzelésű erőművet az Alföldön kellene megvalósítani, ahol az üzemeltetéshez szükséges biomassza termelődik - Szeren csre 80 kilométeres körzetből kell majd a szalmát szállítani, ami tovább növeli a hegyaljai utak kamionforgalmát. A BHD ígéretet tett rá, hogy az erőmű a helyi gazdáknál termelődő venyigét is átveszi, de a komolyabb borászatok szemében ez nem ellensúlyozza a veszteséget. "A borászatban fontos szerepe van a marketingnek, mivel a tokaji bort elsősorban külföldön adjuk el. Az erőműnek már a híre is kártékony, és rontja termékeink versenyképességét. Tokajban az elmúlt évtizedben egy sor kitűnő borászat alakult , fellendült a borturizmus. A tőkebeáramlás ellenére sok a szegény település, és ez sebezhetővé teszi a borvidéket. A szerencsi hőerőmű része annak a folyamatnak, melynek során a korábbi ipari beruházásokra hivatkozva újabb és újabb ipartelepítésekre kerül sor, és a térség végül elveszítheti arculatát. Ez a rossz fejlődési pálya Szerencsnek sem használ, még akkor sem, ha most nyernek vele néhány száz munkahelyet" - állítja lapunknak Mészáros László. A NAGY ZEMPLÉNSZAURUSZ A hőerőmű szinte környezetbarát ahhoz a szivattyús energiatározóhoz (szet) képest, amelyet három cég a borvidék nyugati peremén, a Zemplénihegységben tervez (a cégek politikai hátteréről lásd keretes írásunkat). A kiszemelt áldozat az Aranyos falucska fölötti Aranyosvölgy, valamint egy ik mellékága, a Hidegvölgy. Az energiatározóra állítólag azért van szükség, mert a jelenlegi villamosenergiahálózat alig tudja kezelni a termelés és a fogyasztás növekvő ingadozásait. A hálózat merevsége a fő akadálya az újabb szélerőművek létesítésének, legalábbis a Magyar Energia Hivatal szerint, amely évekkel ezelőtt korlátozta a szélerőművekre kiadható engedélyek számát. A szet csak tárolná az egyes időszakokban termelődő fölös áramot, önálló áramtermelést nem folytatna. A technika a világon mindenütt ugyanaz: létesítenek egy nagy alsó víztározót és egy kisebb felsőt, a kettőt csövekkel összekötik, és az olcsó éjszakai árammal felpumpálják a vizet a hegy tetejére. Nappal, amikor az áram drágább, a víz lezúdul az alsó tározóba, és közben meghajtja a föl d alatti erőmű turbináit. A Zemplénihegységet már a nyolcvanas években megvizsgálták a projekt egyik lehetséges helyszíneként, ám akkoriban a műszaki szempontból jobb adottságokkal rendelkező Dunakanyart választották. Az energiatározó a Prédikálószék tete jén épült volna meg, a nagymarosi erőmű kapcsolódó részeként, a terv azonban a gátépítéssel együtt megbukott, és hosszú időre feledésbe merült. Az aranyosvölgyi energiatározó megvalósulása esetén az erdővel borított, szinte érintetlen zempléni hegyvidék ipari tájjá alakulna. A völgyet kibetonoznák és leszigetelnék, bejáratát 70 méter magas vízzáró gáttal zárnák el, a Nagykorsóshegy vagy a Szegénylegényhát tetejét "levágnák", és ott alakítanák ki a felső víztározót. Az Aranyosvölgy víz alá kerülésével a Zemplén déli része elszakadna a hegység tömbjétől, mivel ez az út jelenti az egyetlen átjárást a Hegyalja és a Hernád völgye között. Az alig száz lakosú Aranyos a föléje tornyosuló völgyzáró gát elé kerülne. Mivel a területen nincs jelentősebb természete s vízfolyás, a tározót a Hernád és a Bodrog csővezetéken ideszállított vizével töltenék fel, s az egyébként is gyenge utánpótlású folyókból pótolnák a párolgási veszteséget. Bár több környező település, köztük a leginkább érintett Abaújszántó polgármester ét sikerült megnyerni a tervnek, a környezetvédelmi és az erdészeti hatóságok megtagadták a szakhatósági engedélyeket. A beruházó SZET Kft. egyelőre kérte a másodfokú eljárás felfüggesztését. A tározó elleni tiltakozást szervező Abaújaranyos Faluszépítő Eg yesületnek sikerült ügyfélként belépnie az engedélyezési folyamatba. A beruházás ellen az Energiaklub, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Védegylet és a WWF Magyarország is fellépett, mivel az érintett terület az uniós védelem alatt álló N atura2000 hálózat része.
