Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-18
5 – Az alkotmány keretei között lehetne langyosan méltóságteljes elnökünk. Egy mosolygós köszönőember. Kevesebben bántanák érte. Ezzel szemben ön rendre csínbe megy. Gondolok a visszaadott törvényekre, kinevezésekre, amelyekről a pártokkal előzetesen nem egye ztet, vagy éppen Horn Gyula kitüntetésének a visszautasítására. Úgy tűnik, ön valóban elmegy az alkotmány nyújtotta lehetőségei határáig. – A számok nem igazolnak különleges aktivitást. Időarányosan kevesebb törvényt küldtem az Alkotmánybíróságra, mint az elődeim, bár ez a statisztika inkább a törvényhozás alkotmányossági minőségét jellemzi, mint az elnök aktivitását. Igaz viszont, hogy többször is éltem politikai vétóval. Nézzünk példákat! A kampány hevében született törvényt a pártingatlanokról visszakül dtem az Országgyűlésnek, mert a székházak gyors pénzzé tétele a pártok esélyegyenlőségét sértette. A törvény le is került az Országgyűlés napirendjéről. Az amerikai repülőjáratok utasnyilvántartásával kapcsolatos, szintén sikeres politikai vétó az alapvet ő jogok tiszteletben tartásáról és a jogtudat erősítéséről szólt. Legyen az állampolgárnak beleszólása, hogy az adatai hova kerülnek, és mit csinálnak velük! Egy másik ügy: ha a törvényt semmibe véve szüntetnek meg egy kistérséget, a jogszerűség kikényszer ítése jegyében cselekszem. Az elnöki jogkörbe tartozó jelöléseknél valóban nem konzultálok a pártokkal. A korábbi egyeztetési gyakorlat nem vezetett eredményre, hiszen egy sor jelöltet mégsem választott meg a parlament. Súlyosabb érv azonban, hogy a függet len tisztségek betöltése, mint az ombudsmanok, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, nem válhat titkos pártalkuk tárgyává. Ha a köztársasági elnök előzetes megbeszélések nélkül jelöl, a pártoknak nyilvánosan kell indokolniuk, miért utasítják el a megválasztást. – Jövő januártól Schengen választóvonalat húz a határon belüli és azon kívüli magyarok között. Az utóbbiak Kárpátalján és a Vajdaságban mintegy 450 ezren élnek. Mit tehetünk értük? Kínále lehetőséget Schengen az uniós országokban élő, hat áron túli magyarságnak? – A kérdés második felére könnyebb válaszolnom. Csodálkozom, hogy idehaza nem veszik észre, milyen óriási lehetőségek nyílnak meg azzal, hogy nem lesz többé határ. Valóban óriási esély és könnyebbség ez a kapcsolatok építésére a Ma gyarországon kívüli nemzetrészekkel is. Ehhez azonban fizikailag is meg kell teremteni a kapcsolatokat: visszaállítani az utakat. Régóta megvannak a tervek – de például az Ipolyhidak építése öt éve csak halasztódik. A szlovén – magyar határnál hat kilométer nyi vasút helyreállításán múlik, hogy életet vigyenek egy holt térségbe. Szomorú példái ezek a lehetőségek és a valóság ellentmondásának. A szomszédos államfőkkel jó kapcsolatot kívánok fönntartani az ottani magyarság érdekében is. Két hét múlva találkozom a szerb és a horvát elnökkel, kezdeményezésemre a Kopácsiréten, amely a Duna – Dráva Nemzeti Park folytatása szerb és horvát területen. – Gondolom, hogy a vajdasági és a horvátországi magyarságról, a schengeni folyamatból kimaradókról is szót ejtenek. – Igen. A délvidékiek számára a megoldás a magyar állampolgárság könnyített megadása lenne, azaz úgy, hogy nem követeljük meg Magyarországra településüket. A közbeszédben ezt nevezik kettős állampolgárságnak. Határozottan kiállok ennek érdekében, a Kopácsiréten is föl fogom vetni. Ukrajna keményebb dió. Az ukrán alkotmány nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot. A vízummentesség pedig ellentétes az Európai Unió szabályaival. Brüsszelben kell elérnünk könnyítéseket. Viszont a fizikai határátlépés tortúr ájának felszámolása ránk tartozik. Juscsenko elnökkel erről tárgyaltunk. Tavasszal pedig közösen fogjuk fölavatni a honfoglalás emlékművét a Vereckeihágón. – Összegezve, milyennek ítéli a magyar nemzetpolitikát? – Részeredmények vannak, de itt is hiány olom a hosszú távú terveket, a világos stratégiát. A rendszerváltás után tizenhét évvel, és a szomszéd államok egy részének uniós taggá válása miatt is, változtatni kell a korábbi gyakorlaton. A jövendő együttműködéshez kívánok hozzájárulni a határon túli civil vezetők és értelmiségiek rendszeres konferenciáival a Sándorpalotában. Orvosolni kell azt a mély sebet, amit a népszavazás okozott. Gyakori látogatásaimmal szeretném érzékeltetni, hogy az anyaország nem fordított hátat a magyar nemzet határon kívül élő tagjainak. Ebben a szellemben megyek augusztus 19én Szent István napját ünnepelni egy Árpádkori településre, a szlovákiai Deákiba. – Elnök urat Európa szerte úgy ismerik, mint a környezetvédelem iránt elkötelezett államfőt. Nevéhez főződik a zöld e lnökök párbeszédének elindítása. Ebbe a körbe tartozik az osztrák elnök is, akivel a Rába habzása és a határ mellé tervezett hulladékégető kapcsán meglehetősen kemény szóváltásba keveredett. – Jó viszonyom az osztrák elnökkel töretlen. Én az osztrák hatós ágok magatartását minősítettem. A két minisztérium már kooperál ebben a kérdésben, megváltozott a hozzáállás. Optimista vagyok, már ami a Rába
