Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-17
44 A magyar nyelv használata nem diszkrimináció „Romániában hatályos törvény szabályozza a magyar többségű térségek közintézményeiben való anyanyelvhasználatot. Kovászna és Hargita megye közintézményeiben tehát a közigazgatási törvény, és nem az RMDSZ »feudális fennhatósága« szellemében kövtelhetik meg az alkalmazottaktól a magyar nyelvtudást” – mondta az ügyvezető elnök, aki nyilvánvalónak tartotta, hogy a jogszabály előírásai nem alkalmazhatóak alkalomszerűen. „Nemcsak a rend őrség alkalmazottjaira, hanem más közintézmények beosztottjaira is vonatkoznak a törvény előírásai. Úgy vélem, a jogszabály alkalmazása nem minősülhet hátrányos megkülönböztetésnek, ahogy azt beszámolójában az államfő nevezte” – hangsúlyozta Kelemen Hunor A gazdasági fejletlenség mélyebb okairól „Hargita és Kovászna megye nem az ország két legszegényebb megyéje. Ezt fontos hangsúlyoznom. Ahogy az sem mellékes, hogy a két megye gazdasági elmaradottságának oka elsősorban a központi költségvetésből előirányo zott alacsony támogatás. Sem a rendszerváltás előtt, sem azután »nem kényeztették« a két megyét olyan jelentékeny összegekkel, amelyekkel a következetes feljlesztés megvalósítható lett volna. Ennek a ténynek az elhallagtása a valóság meghamisítását jelente né. Ahogy azt sem hagyhatjuk figyelmen kívűl, hogy a kommunizmus idején történt erőszakolt iparosítás, valamint az ipari létesítmények rendszerváltás utáni felszámolása káros hatással volt mind a foglalkoztatottságra, mind a gazdasági fejlődés ütémre” – po ntosított Kelemen Hunor, aki továbbá úgy vélte, a nagybefektők nem a vélt etnikai konfliktusok miatt nem vetették meg lábukat a két megyében, hanem azért, mert a robbanásszerűen fejlődő városi aglomerációkat (Temesvárt, Nagyváradot, Szatmárnémetit, Brassót , Nagyszebent) tartották vonzóbbaknak. „Azt hiszem, hogy egy ilyen jellegű gazdaságitársadalmi összkép kialakításához nem elegendő az egyhetes székelyföldi látogatás. Választókerületeinkben heti rendszerességgel jelenlévő RMDSZes kollégáimmal ezt a val óságot részletesebben ismerjük. Azt is tudjuk, és itt elsősorban a szatmári kollégáimra gondolok, hogy a magyar települések fejlesztéséért való kormányzati lobbi nálunk akár bűncselekménynek is minősülhet. Ennek ellenére, és a közösség fejlődése érdekében, munkánkban ezután is felhasználjuk a rendelkezésünkre álló kormányzati és politikai eszközöket” – fogalmazott Kelemen Hunor. Autonómia és oktatás – valós igények „Traian Băsescu azt állítja, hogy a székelyek nem akarnak autonómiat. Mi ismerjük a székely földi valóságot, és azt is tudjuk, hogy a közösség életszínvonalának javulása szorosan összefügg a területi autonómia jelentette önállósággal, önrendelkezéssel. Az államelnöktől eltérően, mi nem a néhány falunapon való részvételünkből állapítottuk meg, hog y szükség van az autonómiára. Természetes, hogy az embereket elsősorban a megélhetés, az életszínvonal, az egészségügyi és szociális szolgáltatások minősége érdekli. Ennek megvalósítására azonban igenis szükség van az autonómiára” – fejtette ki Kelemen Hun or, aki szerint az oktatás kérdése is sokkal hatékonyabban megoldódna, ha ezt a kérdést az illető közösségre bíznák, és nem a központosított hatalom eszközeivel próbálnák megoldani. „Az RMDSZ már régóta rendelkezik egy olyan oktatási programmal, amelyben a román nyelv idegen nyelvkénti oktatása is szerepel, és támogattuk az ilyen jellegű tankönyvek megjelenését is” – mondta az ügyvezető elnök. „Bízom abban, hogy az államfő – ígéretéhez híven – a későbbiekben is ellátogat a Székelyföldre. Így értesülhet arr ól is, hogy a Székelyföld autonómiaigénye nem egy »hamis probléma«. Bízom továbbá abban is, hogy e felismerés eredményeként Traian Băsescu támogatni fogja azoknak az autonómiaformáknak a megvalósulását, amelyek az általa is említett életszínvonal növkedés ét ténylegesen elősegítenék Hargita és Kovászna megyében” – fogalmazott Kelemen Hunor ügyvezető elnök. vissza Búcsú Váradtól Gonola.hu 2007. augusztus 17. „Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!” – akár ez a Janus Panno nius refrén is mottója lehetne a Kárpátmedencei Nyári Egyetemnek, amelyiket hatodik alkalommal rendeztek meg Nagyváradon.
