Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-16
7 Kitüntetés - Pro Cultura Hungarica kitüntetés a bukaresti Petőfi irodalmi színpad vezetőjének Bukarest, 2007. augusztus 15., szerda (MTI) - Pro Cultura Hungarica elismerést kapott szerdán Kováts László, a bukaresti Petőfi Irodalmi Színpad vezetője, aki Alföldi Lászlótól, a bukaresti magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjétől vehette át a díjat a román fővárosban. Kováts László 19 59ben szerzett bölcsészdiplomát a kolozsvári egyetemen, majd a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi színház alkalmazottjaként dolgozott. 1991ben megalapította a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság keretében működő Petőfi Irodalmi Színpadot, amely jele ntősen hozzájárult a román fővárosban élő magyarság identitásának és magyarságtudatának a megőrzéséhez. Az amatőr színjátszó csoport rendszeresen részt vesz a zsámbéki Határokon túli magyar amatőr színjátszók találkozóján. A Pro Cultura Hungarica elism erésben évente 35 személy részesül, akik azonban nem csak magyar állampolgárok lehetnek. A díj a magyar kultúra népszerűsítéséért, illetve a Magyarország és más államok közötti kulturális kapcsolatok fejlesztéséért kifejtett tevékenység elismerését jelenti . vissza Esztergomban felszentelték a szórványmagyarság püspökét Esztergom, 2007. augusztus 15., szerda (MTI) - A külföldi magyarság lelkipásztori ellátásának püspökévé szentelték szerdán Cserháti Ferencet az esztergomi bazilikában a Nagyboldogasszonynapi misén, melyen számos határokon túlról érkezett hívő is részt vett. XVI. Benedek az új püspöknek a Centuria címzetes püspöke címet adományozta. Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek olyan személyis égnek nevezte a pápa által kinevezett Cserháti Ferencet, akiben a Kárpátmedencei németség és a katolikus magyarság megbonthatatlan, igaz harmóniában egyesül. "Üzenet ez a számunkra, mert mutatja a határok spiritualizálódását és jele annak, hogy lelkil eg önmagunkra találhatunk, magyar katolikusok, itt, Magyarországon, és szerte a nagyvilágban" - tette hozzá a bíboros, németül is köszöntve a hívőket. Cserháti Péter 1947ben született a Románia területén lévő Túrterebesen (Turulung). A Szatmári Egyház megyében káplánként szolgált 1971 és 1979 között. 1984 és 2002 között a magyar katolikus misszió vezetője a MünchenFreisingi Főegyházmegyében, 2002től a Német Püspöki Konferencia Németországban élő magyarokért felelős delegátusa. Erdő Péter a mai egy ház feladatairól szólt a püspöki kar számos tagja előtt elmondott szentbeszédében. A bíboros emlékeztetett arra, hogy a hivőket bekapcsolva a keresztény közösség életébe, sokan a hitről való tudás fontosságáról feledkeztek meg a közösség élményének bűvölet ében. "Így alakult ki több országban az a helyzet, hogy a jó szándékú katolikusok, sőt a hitoktatók egy része is rendkívül járatlan hitünk igazságaiban" - mondta a magyar katolikus egyház vezetője. Erdő Péter XVI. Benedekre hivatkozva szólt arról, hogy nem méltó és nem elegendő lelketlen merevséggel mondani az istentisztelet szavait, azonban figyelmeztetett "azt sem gondolhatjuk, ... hogy mi papok sztárok, műsorvezetők lennénk, akiknek az a feladatuk, .... hogy biztosítsák az egybegyűltek jó hangula tát". A bíboros hozzátette, a lelkipásztorok nem csupán "közös képviselői" a rájuk bízott híveknek, majd kijelentette "a püspök akkor tud reményt adni a világnak, ha Krisztus evangéliumát szolgálja, nem pusztán a közvéleményt fogalmazza meg". A Mag yar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának tájékoztatása szerint külföldön több százezer magyar, illetve magyar származású katolikus él. A világban közel 60 magyar egyházi közösség, misszió és lelkészi központ működik. Külföldön 280 magyar, illetve ma gyarul beszélő katolikus pap él. vissza Sok javaslatot tettek az évek folyamán Koszovóra a szerbek, de hasztalan - HÁTTÉR Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2007. augusztus 15., szerda (MTI) - Koszovó f üggetlenségéért síkra szálló amerikai és európai diplomaták, Martti Ahtisaari ENSZközvetítő és koszovói albán vezetők is rendszeresen azzal vádolják Belgrádot, hogy a függetlenség ötletére adott "nem" makacs ismételgetésén túl nincs igazi javaslata, maga se tudja, mi más lehetne a délszerbiai tartomány sorsa. Pedig voltak szerb ötletek, szép számmal, de azok kivétel nélkül mind merev elutasításra találtak. Belgrád utoljára július 24én, egy parlamenti határozatban tett javaslatot arra, hogy a nemzetk özi jog elveit és előírásait szem előtt tartva hozzanak igazságos döntést Koszovó jövőjéről. A dokumentum nem részletezi, hogy az
