Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-05
15 független jelöltként a szavazatok 2,5 százalékára van szüksége, az RMDSZnek pedig öt százalékra. Ezért az EMNT felkéri az RMDSZt, hogy támogassa a református püspököt az őszi választásokon. Kelemen: ez nem racionális Kelemen Hunor sze rint nem racionális ez a javaslat. Az RMDSZ kampányfőnöke úgy véli: nincsen értelme egy jelöltet juttatni be az Európai Parlamentbe, amikor akár három jelölt is megszerezhetné a bejutáshoz szükséges szavazatszámot. A Transindexnek azt mondta: meggyőződése, hogy az észérvek fognak győzedelmeskedni. A kampányfőnök egyébként úgy értelmezi a múlt heti marosvásárhelyi „Erdélyből Európába” című fórumon elhangzottakat, hogy Tőkés nyitva hagyta az RMDSZszel való egyeztetés lehetőségét, ami az EPválasztásokat il leti. „Szász Jenő MPSZelnökön, illetve Fodor Imrén, az SZNT elnökén kívül a résztvevők nem ellenezték a református püspök RMDSZlistán való indulását” – jelentette ki Kelemen, aki szerint a párbeszédnek nincsenek kizáró jellegű feltételei, ugyanis az érde kek, célok közösek. „A legfontosabb az, hogy tudjunk egyeztetni. Nem hiszem, hogy sajtón keresztül kellene feltételeket szabnunk egymásnak” – mondta az ügyvezető elnök. vissza Karizma és nacionalizmus ÚMSZ 20070704 19:4 3:18 Bíró Béla Az, amit a román – magyar közeledés híveinek az utóbbi években a legfájdalmasabb traumaként kellett megélniük, a román elitértelmiség és a romániai magyarság politikai elitjének fokozódó távolodása. A kilencvenes évek elején még egyértelműne k tűnt, hogy szorosan egymásra vagyunk utalva. A romániai magyarság kizárólag az európai demokrácia politikai és kulturális szempontjait egyre nagyobb empátiával elsajátító, s azokat a kulturális és politikai nyilvánosság csatornáin a román társadalom szám ára elfogulatlanul közvetít ő européer értelmiségban bízhat. Ahogyan ez a román értelmiség sem találhat megbízhatóbb szövetségeseket mint a romániai magyarság politikai képvisel ő it. Hiszen mi igazolhatná hatékonyabban ennek az értelmiségnek hitelesen demo kratikus beállítódását, mint a romániai magyarság támogatása? A mai kölcsönös gyanakvást túl egyszerű lenne pusztán azzal magyarázni, hogy az RMDSZ politikai elitje a parlamenti alkuk gyakorlatában sok esetben eltávolodott a demokratikus alapelvekt ő l, s egyikmásik politikai alakulattal (kezdetben f ő ként a szociáldemokratákkal) való szövetségi kapcsolataiból adódóan a parlamenti viták során gyakran olyan álláspontot képviselt, mely aligha volt demokratikusnak nevezhet ő . Nem mintha ezeknek a vádaknak nem lenne alapjuk. Bizonyosan van (ezt egyébként nyugati megfigyel ő k megnyilatkozásai is alátámasztják). Sajnos azonban ugyanez a vád a román értelmiségi elit képvisel ő ivel kapcsolatban is megfogalmazható. Egy olyan politikai életben, melyben az egymással s zemben álló politikai er ő k mindkét oldalon nyilvánvalóan az európai értékrendekkel összeegyeztethetetlen reflexeket működtetnek, még nagyobb súllyal eshet a latba, ha az értelmiség – gyakorlatilag fenntartások nélkül – egyik vagy másik politikai alakulat v agy politikus mellett teszi le a garast. Ha az értelmiségi elit Traian Basescu tekintélyére („karizmájára”) szeretné alapozni a román társadalom reformját, a korrupció megszüntetését, vajon az antidemokratikuspaternalista tradíció felszámolása helyett, nem maga is annak meger ő sítését szolgálja? A probléma nem csak az, hogy – többek között a román kereskedelmi flotta áruba bocsátása kapcsán – Basescu személye sem mentesíthet ő a korrupció vádjától, hanem az, hogy ilyen vagy olyan megfontolásokból az érte lmiségi elit késznek mutatkozik egy populista manipulátor kezére játszani az olyanamilyen román demokráciát is.
