Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-05
16 Ha népszavazási kezdeményezés révén próbálják megváltoztatni az államformát, hogy egy úgymond keménykezű köztársasági elnök „teremthessen ren det” az országban, súlyos kételyeink támadhatnak ennek az értelmiségnek a demokratikus gondolkodásmódját illet ő en. E kételynek persze egyéb – nem kevésbé – súlyos alapja is lehet. Elég, ha csupán a romániai magyarság kulturális autonómiájának igényével k apcsolatos értelmiségi magatartásra utalunk. Az értelmiségi elit máig képtelen egységesen (vagy többé kevésbé egységesen) állást foglalni a kisebbségi jogok kérdésében. A kisebbségi törvény parlamenti elfogadását az általuk támogatott elnök politikai ala kulata hiúsította meg. Ahogyan a magyar állami egyetem vagy a román nyelv oktatása ügyében sem hangzik el európai szellemiségű értelmiségi állásfoglalás. Ennek az értelmiségnek az egyik vezéralakja, Gabriel Liiceanu ezekben a román demokrácia alakulása sze mpontjából is meghatározó jelent ő ségű kérdésekben még soha nem foglalt állást. Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese ezernyi „készséges, a magyar tagozat ügyét megért ő , s ő t ennek érdekében nacionalista nemzettársaival is szembeszálló” román kollégára való utalással utasítja vissza KónyaHamar Sándor európai parlamenti tájékoztatóját. Kérdés azonban, hol vannak ezek a kollégák, vagy az ő ket képvisel ő szenátusi tagok, amikor magyar ügyekben kell szavazni? Vagy egy nacionalista kisebbség még mindig kép es lehet a készségesen européer többséget megfélemlíteni? Vagy még mindig a többség a nacionalista és a kisebbség az, akit megfélemlítenek? Gyakorlatilag mindegy. De vajon nem éppen ebben rejlik a probléma maga? vissza Hé tnyelvű rádió Erdély.ma [ 2007. július 05., 08:24 ] Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) megadta a műholdas sugárzásra szóló engedélyt a Radio DEKA nevet viselő, nemzeti kisebbségeknek szóló programokkal jelentkező rádióadónak. A DEKA december 18á n, a nemzeti kisebbségek napján kezdi el műsorainak sugárzását Temes megyében, ezt követően a rádió tulajdonosainak nyilatkozata szerint az adáskörzet fokozatos bővítése várható. A hét nemzeti kisebbséget megszólító adó hírműsorokat és tematikus adásokat közvetít majd német, cigány, török, magyar, orosz, szerb, görög és román nyelven, a dzsessztől a countryig terjedő zenei kínálat kíséretében. A Krónika kérdésére Gáspárik Attila, az audiovizuális tanács alelnöke elmondta, a frekvenciajogot kérő adó, am ely eddig csak interneten volt hallgatható, az említett, a nemzeti kisebbségeket megcélzó programrács tervével fordult az audiovizuális tanácshoz. Bár kérdéses, hogy hogyan tudja majd kiszolgálni közönségét a soknyelvű rádió, a műholdas sugárzási lehetőség ek, eltérően a földi frekvenciasávok meghatározott számától, elvileg korlátlanok. A hallgatottsági adatok ugyanakkor nem, vagy csak nehezen mérhetőek műholdas sugárzású adók esetében – magyarázta Gáspárik, kifejtve, az audiovizuális tanács valószínűleg ő sszel hirdet pályázatot földi sugárzású frekvenciasávokra. „Örömmel adnánk frekvenciajogot olyan helyekre, ahol jelenleg nincsen helyi rádió, mint például Nagyszalonta vagy Zsombolya” – jelentette ki Gáspárik. vissza www.kronika.ro Egymegállásos ellenőrzés a határon Erdély.ma [ 2007. július 05., 08:05 ] Jóváhagyta a kabinet tegnapi ülésén a Románia és a Magyar Köztársaság közötti határátlépésre vonatkozó megállapodást, amelyet a második közös kormányülésen írt alá a magyar és a román kormány. A dokumentumokban foglalt megegyezés célja, hogy megkönnyítse a két ország közötti átkelést, folyamatossá téve a határforgalmat.
