Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-28
8 beszédeinek felidézésével lehetett indokolttá tenni. Az a momentum pedig, hogy Orb án Viktor visszavágott Sólyom Lászlónak a Fideszt ért legutóbbi bírálatokért, csaknem elsikkadt a nyilvánosságban. Tusnádfürdő jelentősége A minden év júliusában elhangzó tusnádfürdői Orbánbeszéd az évértékelő beszédhez hasonló jelentőségre tett szert a z elmúlt néhány év során. Amellett, hogy a határon túli helyszín már önmagában is a "nemzetietlen" baloldallal szemben tételezett "nemzeti" öndefiníciót hivatott alátámasztani, a nyilvánosságban szinte elvárássá vált, hogy a Fidesz elnöke olyan politikai ü zenetet fogalmazzon meg ekkor, amely egyszerre iránymutatás a Fidesz szimpatizánsai, valamint kemény bírálat a baloldal számára. Ennek megfelelően már előre készülnek az eseményre Orbán Viktor politikai ellenfelei is. A tusnádfürdőn elhangzó beszédek éppen ezért mindig éles politikai vitákat váltanak ki. A megformáltságukat tekintve – nemzeti sorskérdésekkel foglalkozó – nagy ívű szónoklatok leghangsúlyosabb üzenetei az elmúlt években is főként a Fidesz előtt álló aktuálpolitikai kihívásokra reagáltak. Íg y volt ez 2004ben, amikor az ellenzék legnagyobb pártjának vezetője a kétpártrendszer mellett érvelt. 2005ben, amikor a párt számára nem sok sikert hozó kettős népszavazást követően úgy fogalmazott: a baloldal "rárontott saját nemzetére". Továbbá 2006ba n is, amikor az országgyűlési választások után a kormányoldal „nyílt és szervezett politikai hazugságával” magyarázta pártjának vereségét. 2007ben sem történt ez másképp: Orbán Viktor ezúttal is aktuális kihívásokra adott válaszainak erősítésre használta fel a tusnádfürdői szabadegyetem fórumát. Az idei beszéd lényegében védekezés volt azokkal a vádakkal szemben, amelyek szerint a Fidesz avítt, az európai jobboldaltól elrugaszkodott, antimodernizációs és piacellenes politikát folytat. Miért van szükség 1 968 újraértelmezésre? A védekezés indoka, hogy Orbán Viktor személyével – és ezáltal a Fidesszel – kapcsolatban olyan negatív imázselemek rögzültek a nyilvánosságban, amelyek évek óta jelentős hátrányt jelentenek a legnagyobb ellenzéki párt számára. Ez a z egyik magyarázata annak a közvéleménykutatásokban rendszeresen megjelenő ellentmondásnak is, amely szerint bár a Fidesz toronymagasan vezeti a pártok népszerűségi listáját, a kormányzásra való képességet tekintve a választók mégsem tartják jobbnak a leg nagyobb ellenzéki pártot az MSZPnél. Ezt a helyzetet hónapok óta tartó, szisztematikus munkával igyekszik megváltoztatni a Fidesz. Erről szól Orbán Viktor tavaszi imázskampánya, a tisztújító kongresszuson elmondott beszéde, a Jövőnkvitairat, az Egy az ország című könyv, a programalkotás szándékának többszöri deklarálása, valamint az ebbe a sorba illeszkedő tusnádfürdői beszéd is. Ahogy korábbi elemzésünkben is rámutattunk mindez a Fidesz fokozatos átpozicionálásának szándékát fejezi ki. A párt azonban – hitelességének megőrzése érdekében – úgy kíván kormányzóképesnek ítélt politikai erővé válni, hogy a változtatás ne járjon együtt korábbi politikájának (megszorítások és reformok elutasítása) teljes feladásával. Orbán Viktor tehát azért beszél újra és ú jra az eszmei alapokról, hogy ezzel válaszoljon azokra a vádakra, amelyek szerint a Fidesz nem fogalmaz meg alternatívát a jelenlegi kormány politikájával szemben. Teszi azért, hogy ne kelljen konkrét programpontokról, vagy reformelképzelésekről vitába szá llnia a kormányzattal, hogy mindez megkerülhető legyen azzal az állítással, miszerint a kormányoldalnak már a szemléletmódja, az eszmei megközelítése is hibás és elavult. Orbán Viktor így – saját politikai karrierje során már nem először – kezdeményez új b eszéd, és szemléletmódot, amely mögött az a szándék áll, hogy a kéthárom éves távlatban könnyen védekező pozícióba szoruló pártját kezdeményezővé, a politika alapkérdéseit meghatározó párttá léptesse elő. Ezért van szüksége Orbán Viktornak 1968 újraért elmezésére is, ezáltal válaszolhat ugyanis minden olyan kritikára, amely vele és pártjával szemben hangzik el. A Tusnádfürdőn megfogalmazott értelmezési keretben nem igaz, hogy a Fidesz külföldön hiteltelen, piacellenes és populista politikát képvisel. Épp en ellenkezőleg: míg a magyar baloldal a NyugatEurópában mára vereséget szenvedett, "morális relativizmuson alapuló" ’68as eszméket képviseli, addig a Fidesz Orbán Viktor szerint a Franciaországban, Németországban és Hollandiában is kormányzó politikai e rők sorába illeszthető.
