Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-25
11 egyébként szépen rendbe hozott házak között. Valaha kultúrpalota volt, a húszas években itt választották pártvezetővé Titót. Naiv bosszú, de az emberek mintha nem sietnének rendbe hozni az épületet. A násznép közben bevonul a főtér szocialista időket idéző szállodájába. Furcsa helyi szokás: két, kissé már kapatos fiatal férfi horvát állami zászlókból kaput formál, ezen keresztül vezet az út a fiatal pár boldogsága, na meg a terített asztalok felé. Mi úgyszólván magunk maradunk a hőségtől tikkadozó téren, már ha leszámítjuk a fagylaltozóból épp most kiforduló roma családot. Elöl az apa, trikója alól kikandikáló sörhasát tolatva, mögötte két meztelen lurkó, hátul az asszony, fagylaltot nyalogatva, karjá n pici babával. A nyugati stílusú kávézók, pubok, bárok légkondicionált termeiben fiatalok múlatják az időt. Az egyikben csak horvátok, a másikban kizárólag szerbek. Még nem jött el az ideje a fraternizálásnak. A főtértől eltávolodva Vukovár elénk tárja sajgó sebeit. Szépen helyreállított lakóházak mellett romos épületek. Tetejükön, ablakukon zöldellő fák kandikálnak ki, azt üzenve, hogy a természet az egyetlen elpusztíthatatlan élet. Onnan föntről, a padlás magasságából évtizedes magány nyomul előre, oly an sima, mint az ágyúcső. Vukovár máig a hősi ellenállás szimbóluma Horvátországban. A Dunaparti várost 1991. augusztus 26án fogták körbe a szerb csapatok, de csak november 18án tudták bevenni. Ez a három hónap elég volt a horvátok számára, hogy megsz ervezzék a védelmet. Eszékig, s onnan az ország belsejébe már nem is tudtak előrenyomulni a szerbek. De mindezért Vukovár fizetett. A harcokban 7500 horvát katona és mintegy kétezer civil polgár esett el. Ezernégyszáz embert máig keresnek. Az elesett honvé dőknek külön temetőt létesített az állam. A szürke egyen márványsírok az értelmetlen bosszú, s az emberi kegyetlenség mementójaként sorakoznak. Valahol azt olvastam, hogy Vukovárra az ostrom tizenhárom hetében több bomba hullt, mint egész Jugoszláviára a m ásodik világháború alatt. Vukováron ma is a háború a leggyakoribb beszédtéma. Az állam ugyan heroikus erőfeszítéseket tesz, hogy visszaállítsa a város korábbi rangját - a háború előtt Horvátország legnagyobb dunai kikötője volt , kezd újraindulni az egy kor virágzó mezőgazdaság, az állattenyésztés, helyrefoltozták a lebombázott textil- és élelmiszeripari üzemeket, de a valamikor 45 ezres város menekültjeinek alig felét sikerült visszacsalogatniuk. A nemzetközi szervezetek élénk figyelmétől kísérve lassan kezdenek visszatérni a szerb lakosok is. A város főutcáján ott a múltjuk is: egy hajdani gazdag, szerb kereskedő hivalkodó táblája, amellyel hetykén, cirill betűkkel a homlokzatra írta a nevét. A házzal együtt most helyreállították azt is. De a horvátok p rovokációként élik meg az egészet. Ha arra járnak, legszívesebben kiköpnének egy laposat. Ám az EUcsatlakozás most mindennél fontosabb. Beérik hát egy halkan elmormolt szitokszóval. vissza Mégis bántalmazták Malina Hedvige t Népszabadság • Szilvássy József • 2007. július 25. Valaki vagy valakik valóban bántalmazták tavaly augusztusban Malina Hedviget, de az eset nem úgy történt, ahogy azt a nyitrai egyetemista leány elmondta – közölte az országos rendőrfőkapitány. Ján Packát azután kérték nyilatkozatra az újságírók, hogy a poz sonyi székhelyű Fairplay Szövetség civil szerveződés és több szlovák értelmiségi nyilvános állásfoglalásban követelte a rendőrségtől az ügy szakszerű és pártatlan felderítését. Roman Kvasnica, a csallóközi származású egyetemi hallgató védőügyvédje lapun knak kifejtette: -- Az országos rendőrfőkapitány végre hivatalosan beismerte, hogy Hedviget valóban bántalmazták. Ezután a rendőrségnek azonnal folytatnia kellene a nyomozás testi sértés alapos gyanúja miatt. Az államfő kötelessége pedig feljelenteni azoka t a személyeket, akik tavaly szeptemberben leállították a nyomozást, azt állítva, hogy a bűntettet a leány csupán kitalálta – közölte az ügyvéd. Dusan Caplovic szlovák kormányalelnök a .tyzden pozsonyi értelmiségi hetilap tegnap megjelent új számában úgy vélekedett, hogy "Hedviget megverhették, de nem azért, mert magyar". Ugyanakkor hozzátette, hogy ismeri azt a törvényszéki orvost, aki szerint a leány sérülései nem voltak olyan súlyosak, mint ahogy azt a hivatalos orvosi jelentés rögzítette. Jozef Sátek neves szlovák bűnügyi szakértő viszont
