Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-25
7 csatolni” – mondta Primakov. Szavait címoldalán hozta a tekintélyes belgrádi Politika, amely szellemiségét tekintve közel áll Vojislav Kostunica szerb kormányfőhöz. A Szerbia pártját fogó Oroszország élesen ellenzi a Martti Ahtisaari ENSZmegbízott által kidolgozott és a nyugati országok által támogatott tervezetet, amely nemzetközi ellenőrzés mellett megvaló suló függetlenséget irányoz elő a nyolc éve ENSZigazgatás alatt álló tartománynak. Moszkva kijelentette: élni fog vétójogával, ha a Biztonsági Tanácsban Belgrád számára elfogadhatatlan határozattervezetet bocsátanak szavazásra. Eközben a sorsuk rendezés ét egyre türelmetlenebbül váró koszovói albánok – az Egyesült Államok támogatásában bízva – hajlanak arra, hogy egyoldalúan kikiáltsák függetlenségüket. Ezt azonban az Európai Unió ebben a formában nem lenne hajlandó elismerni, jóllehet a tartomány szerb u ralom alá történő visszatérésére sem lát lehetőséget. A diplomaták ezért lassan már középutas megoldással is kiegyeznének, amelynek keretében akár Koszovó feldarabolása is szóba jöhet. Egy nyugati diplomata elmondta, hogy ennek lehetősége „egyelőre csak i nformálisan merült fel, hivatalosan még senki nem akar tárgyalni róla”. A diplomata szerint ilyen engedményt legfeljebb az utolsó pillanatban tennének, és „ott még nem tartunk”. Hozzátette továbbá, hogy „mindenképpen egy Ciprus mintájú felosztás lesz de fa cto az eredmény”, amelyet lényegében már csak egy lépés választ el a teljes megosztottságtól. A túlnyomó többségében albánok lakta, összesen kétmilliós népességű Koszovónak az Ibar folyótól északra eső szegletében 40 ezer, a tartomány keleti és déli részén, illetve a főváros, Pristina környékén pedig elszigetelt zárványokban további 60 ezer szerb é l. Jóllehet a hivatalos felosztás egyelőre nincs napirenden, a területi megosztottság lényegében már kialakult Koszovóban: a Belgrád irányítása alatt álló északi területnek gyakorlatilag nincs kapcsolata Pristinával. Az 1998 – 99es háború után a francia NATOcsapatok az Ibar folyótól északra eső területet jelölték ki biztonságos menedéknek a szerbek számára, akik a konfliktus alatt elszenvedett sérelmeik miatt bosszúra éhes koszovói albánok elől menekültek el falvaikból . Ezt a térséget a koszovói albán v ezetők azóta sem tudják ellenőrzésük alá vonni. Koszovó hivatalos feldarabolását elméletileg valamennyi érintett fél ellenzi. A délszerbiai tartományban állomásozó NATOerők attól tartanak, hogy a felosztás ismét felélesztheti az albán felkelést Koszovób an a macedón határ környékén, ahol sok számla vár „kiegyenlítésre” a 2000 – 2001es konfliktusok óta. A maguk részéről a koszovói albánok is kizártnak tartják a felosztást. Agim Ceku kormányfő szerint a balkáni határok újrarajzolása olyan lavinát indítana e l, amelynek nem látni a végét. Bár hivatalosan Belgrád is ellenzi Koszovó feldarabolását, az International Crisis Group (ICG) nevű, brüsszeli székhelyű nemzetközi szakértői csoport szerint Szerbia kezdettől fogva a területi felosztásra törekszik. Tudja ug yanis, hogy sem kedve, sem esélye nincs a kétmilliós lélekszámú, Belgráddal szemben ellenséges koszovói albán integrálására, pláne szemmel tartására. Oroszország támogatásával a szerbek késleltetik a végleges rendezést, és arra játszanak, hogy a türelmük et vesztett koszovói albánok majd egyoldalúan kikiáltják függetlenségüket. Az ICG szerint az ebben a helyzetben várható jogi zűrzavart Szerbia arra használná fel, hogy megpróbálja érvényesíteni legalább az északi terület ellenőrzésére irányuló igényét. vissza Winkler Nagy Zsolt utódja? Új Magyar Szó 2007. július 25. Nem kívánta tegnap megerősíteni lapunk megkeresésére Winkler Gyula azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint Nagy Zsoltot követi majd a távközlési miniszteri székben. A jelenleg az államfő által kormánytisztségéből felfüggesztett RMDSZes tárcavezető holnap automatikusan elveszti miniszteri mandátumát, amennyiben az ügyészség addig nem zárja le az ellene indított vizsgálatot. „A