Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-24
6 Göncz Kinga elmondta: a brüsszeli tanácskozás résztvevői úgy vélték, az új helyzet l ehetőséget teremt, hogy az EU az eddiginél jobban megpróbálja befolyásolni a tárgyalások menetét. A tagállamok egységének megőrzését egyébként minden felszólaló hangsúlyozta, s Göncz szerint megállapodás született: Javier Solana, az EU kül- és biztonsá gpolitikai főképviselője napokon belül megnevezi képviselőjét a tárgyalásokra. Arra a kérdésre, hogy egyáltalán mi adhat esélyt a megállapodásra, a magyar külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy minden érintett szereplőt be kell vonni a megbeszélésekbe. Min t mondta, fontos, hogy várhatóan ott lesznek az amerikaiak és az oroszok is, mert ők eddig a két végletes megoldást képviselték (Washington Koszovó függetlenségét, Moszkva pedig az ezt elutasító szerb álláspont támogatását). De az EUnak egyelőre az az áll áspontja, hogy a BThatározat kérdését most félre lehet tenni: lesz 120 nap a tárgyalásokra, azokat kell megpróbálni kedvező irányba befolyásolni. A külügyminiszteri tanácskozáson szó volt a szeptemberre tervezett EUukrán csúcs előkészületeiről, s ar ról, hogy az Európai Unió nagyon fontosnak tartja a szeptember végi ukrajnai választások demokratikus lebonyolítását. Ennek kapcsán Göncz Kinga felszólalásában szóba hozta: Viktor Juscsenko ukrán államfő nemrégiben Magyarországon járt, s itt megerősítette, hogy országának végső célja az uniós tagság megszerzése. Göncz elmondta kollégáinak: a magyar kormány úgy gondolja, ezt a lehetőséget nem szabad kizárni az EUukrán tárgyalásokon. Végül az MTI kérdésére válaszolva, az EU esetleges csádi beavatkozása kapcsán a magyar külügyminiszter azt hangsúlyozta: mindenekelőtt meg kell nézni, hogy egyáltalán szükség vane ilyen akcióra, s ha igen, akkor is - bármilyen döntés előtt - a szervezetnek ki kell dolgoznia egy megfelelő "távozási stratégiát" annak megelőzé sére, nehogy az EUkatonák a végtelenségig a térségben ragadjanak. "A rendelkezésre álló információk egyelőre nem elégségesek" - szögezte le Göncz Kinga. vissza Orbán Viktor 2007. július 21én elmondott tusnádfürdői beszédeDOKUMENTUM Budapest, 2007. július 23., hétfő (MTI) - Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket és kísérletet teszek arra, hogy betartsam, megfogadjam Püspök Úr, illetve a vitavezető Németh Zsolt i ntését, és a tiszta beszéd jegyében próbálok röviden és egyenesen fogalmazni. Dacára annak, hogy ennek súlyos következményei szoktak lenni, miután az ember ismét Magyarország földjére lép, megrángatják a nadrágja szárát. Nos, mielőtt azonban mondandóm lény egére térnék, engedjék meg, hogy külön is köszöntsem a földijeimet, hiszen a felcsútiak egy delegációja is itt van most, aminek az az oka, hogy mi a csíkmenaságiak testvértelepülése vagyunk, és falum delegációja most látogatott el a menaságiakhoz, ahonnan szintén vannak itt jó néhányan, őket is a Jóisten hozta, köszönöm szépen, hogy itt vannak. Valamint a pécsieket és nyíregyháziakat is, természetesen. Nos, ha megengedik, a mai, egy kicsi tekervényes úton közlekedő előadásomnak a kiinduló tézisét szeret ném megfogalmazni. Mondandóm induló tézise úgy hangzik, hogy Európában egy új politikai és szellemi korszak kezdődött, és egy új politika van kibontakozóban. Ezzel szemben Magyarországon még a régi politika van hatalmon, amely provinciális, kisszerű és dog matikus. Ez a régi politika ebben a megváltozott európai közegben gyenge országot, gyenge nemzetet, gyenge közösségeket eredményez, és nem tudja hozzáadni az erejét, csak a gyengeségét a közös európai célokhoz. Eddig a rossz hír. A jó hír, hogy ennek n em szükségszerűen kellene így lennie. A magyar politika lehetne európai kitekintésű, lehetne nagy ívű, lehetne érzékeny és nyitott. Azonban ahhoz, hogy ez így legyen, ahhoz pontosan meg kell értenünk, hogy mi az a korszak, ami lezárult, és milyennek mutatk ozik az az új európai korszak, amelybe most fogunk belépni. Ezért mondandóm belső részében kísérletet teszek arra, hogy megfogalmazzam a lezárt, régi, európai korszak és régi európai politika néhány lényeges jellemzőjét, amely korszakot én 1968tól eredezt etem. 1968 fordulópont volt Európa életében, de hogy ez menyire mást jelentett Európa nyugati felén, mint a keleti felén, ezt csak 1990 után, amikor már mi is a nyugat részévé váltunk érthettük meg. Számunkra, középeurópaiak számára 1968 az Prágát jelente tte elsősorban. A bevonuló orosz tankokat, és a letiport cseh szabadságvágyakat, valamint a középeurópai szolidaritás hiányát. Nyugaton azonban a ,68as barrikád építések, diáklázadások egészen másról szóltak. Ha a különbséget érzékeltetni akarom, hogy id e idézem Önök elé, hogy mit írtak a párizsi diákok a Sorbonne Egyetem falára mintegy a ,68as megmozdulások és lázadások mottójaként. Ez a mondat a falon valahogy így hangzott: Professzorok, épp olyan vének vagytok, mint a kultúrátok. 1968ban tehát a politika alapját, egyfajta mélyrétegét j elentő, kulturális forradalom vagy ellenforradalom zajlott le, amely sikerrel végződött, és majd 40 éven keresztül a hátterét adta az európai politikának. Mint említettem, ennek a súlyos következményeire csak 1990 után döbbenhettünk rá, mondjuk a '68 körny ékén írt - mindannyiunk által ismert - Rolling Stones dal, az Utcai Harcos (Street Fighting Man), az egész mást jelentett a mi körünkben, és egészen más volt a jelentése NyugatEurópában. Azonban ,90ben összetalálkoztunk, mert azzal, hogy Európa
