Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-19
32 Igen. Mi azt mondtuk, hogy közösség vagyunk és nem kisebbség. De ez az idézet nagyon „slotás“, szerintem ugyanabból a forrásból származik, mint a többi. Nem mondanám. Mindkettő a Pravda című lap 1993. június 8i számából va ló, de olvashatóak Marián Leška Masky a tváre (Maszkok és arcok) című könyvében is. Mi van ennyire sértő ezen a kifejezésen? Aritmetikusan rendben is volna, de mihelyst más felhangokat kap, máris sértővé válhat. Az egyenjogúság és az egyenrangúság ellen h at ugyanis. Az ország lakossága egy részének nem demokratikus megnevezése, ami mindenképpen a másodrangú polgár képzetét vetíti elénk. Ehhez a pejoratív képzethez nem járult hozzá kissé Ön is? Nem. A kisebbség kifejezést, mint terminus technikust az első világháború győztes hatalmai találták ki, mégpedig azért, hogy ily módon különböztessék meg az anyaországtól elszakított területeken élőket. Ön mint politikus, szavatartó? Igen. Kilenc hónappal az Együttélés 1993as kongresszusa után Ön kijelentette, ho gy:“Nem az autonómia a célunk, nem beszéltünk erről sem fogalmi, sem pedig szóbeli összefüggésben.“ Nem tudom, hogy milyen szövegösszefüggésből van ez kiragadva, de csak a területi autonómiára vonatkozhat. Sokan nem tudják, de elsőként a területi autonómi ával Bugár kezdett fenyegetőzni, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom akkori elnöke. Ez 1992 tavaszán volt, amikor újságírók előtt kijelentette, hogy ha a szlovákok elszakadnak Csehszlovákiától, akkor az itteni magyarok követelni fogják a területi autonóm iát. Ez a kijelentés minthacsak egy ügynöktől származott volna, aki egyszerre szeretné kompromittálni a szlovákiai magyarokat és a hazafias szlovákokat. Hónapokig tartott, amíg sikerült megmagyaráznom a tisztességes szlovákoknak, hogy tulajdonképpen miről is van szó. Némelyek megértették, hogy partneri viszonyra törekszünk, de ez máig sem érdekel senkit. Megtagadta, hogy megálljon a rendőröknek, Ön szerint ez helyes volt? Nem tudtam, hogy rendőrök, mert komáromi jelzésű civil autóval voltak. Nem láttam, h ogy egyenruhában vannak. Adtak valamilyen jelzést, hogy álljon meg? Hátulról. Nem szokott a visszapillantó tükörbe nézni? Természetesen nézek, de ilyen alapon bárki megállíthat? Amikor már láttam, hogy rendőrök – ez akkor volt, miután mellém értek – megá lltam. Tudja, hogy miért állították meg? Állítólag gyorshajtásért. Ott, ahol csak 80nal mehettem volna, 170el mentem. Miért? A politikus túllépheti a megadott sebességet? Őszinte leszek – a képviselői immunitásommal egyedül akkor élek vissza, amikor g yorsan hajtok. Más esetben nem. Vagyis ezt a mai napig is alkalmazza? Igen. (nevetés) Ön az első, aki bevallja, hogy visszaél a képviselői immunitásával. De csak ezzel összefüggésben, és még akkor, amikor sokat kellett várni a határátkelőkön. Olyankor mi ndig előbbre mentem, de mostanság ezt nem csinálom, ugyanis már nincs értelme. Nem kellene, hogy a politikus példa legyen a törvények betartása terén? De igen, viszont ismétlem, csak ebben az esetben élek vissza az immunitásommal. Rengeteget utazom, és má sképp nem érném utol magamat. Évente mintegy hatvan- hetvenezer kilométert vezetek le. Azon az autón, amivel tavaly január óta járok, már 102 ezer levezetett kilométer van. A gyorshajtás ugyanakkor potenciális gyilkosságveszély, erről már többen is meggyő ződtek.
