Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-19
30 feladat, mert sokszor egészen apró dolgokba is torkollik. Vegyük csak például a geológiát, konkrétan az atomok létezését a kristályrácsban. Az egyik atom sose ütközik a másikba, hanem egymás mellett helyezke dnek el. A demokrácia klasszikus példája szerintem a kősó kristályrácsa. Ha csupán a demokrácia működéséről volna szó, akkor az Ön nélkül is menne. Az természetesen tény, hogy nemcsak nélkülem, hanem sok más ember nélkül is működne. Nem mindegy azonban, h ogy a demokrácia látszatműködéséről vane szó csupán, hogy plurális politikai rendszer és titkos szavazások működnek. Ezek ugyan a demokrácia építőkövei, de nem jelentik automatikusan azt, hogy a rendszer demokratikusan működik. Szó lehet ugyanis a többség diktatúrájáról is. Ez volt az egyik eszmény. Ide tartozik az autonómia ideája is? Mondok Önnek valamit. 1989. november 28án tértünk vissza az USAból Budapestre. Akkor a fiam súlyosan megbetegedett, úgyhogy a feleségem ottmaradt vele, engem pedig decemb er másodikán egy beszélgetésre hívtak a budapesti televízióba. Ott akkor azt mondták nekem, hogy olyan hírt kaptak, amely szerint Szlovákia keleti részén csoportosulás alakult, amelyik az autonómiát követeli. Erre én is úgy reagáltam, hogy harcolni kell a valódi önkormányzati rendszerért. A mai napig is azt gondolom ugyanis, hogy a valódi, működő demokrácia alapja a megfelelő önkormányzat. Ön nemrégiben azt mondta, hogy az autonómia és az önkormányzat egymás szinonimái. Igen, ez így igaz, de az autonómia b izonyos formái asszimetrikusak, eltérnek a klasszikus önkormányzattól, ami viszont szimmetrikus. Az autonómia alapja azonban ugyanúgy az önkormányzat. Az MKP politikusai gyakran ködösítenek azzal kapcsolatban, hogy mit is szeretnének valójában. Úgyhogy mos t próbáljuk meg reflektorfénybe állítani a dolgokat. Nem tudom, mennyire emlékszik az 19911993 közötti időszakra. Akkoriban sokat beszéltem arról, hogyan is kellene működnie az önkormányzati rendszernek. Úgy, hogy segítségével ki lehessen küszöbölni a nem zetiségek közti esetleges súrlódásokat, vagy ellentéteket. Nem mindegy ugyanis, hogy ki miről dönt. Vegyük például az iskolákat: egyáltalán nem mindegy, hogy egy magyar iskolát a miniszter nyit meg vagy éppenséggel zár be, vagy pedig ez a regionális önkorm ányzat kompetenciája. Hosszú évek harca után végre eljutottunk oda, hogy az alapiskolák az adott önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Nem mondom, hogy ez ideális, de legalább senki sem mondhatja, hogy a politikai hatalom iskolát záratott be. Ez viszont Önn ek nem elég. Szeretné megváltoztatni például a politikai döntéshozatallal kapcsolatos rendszert? Jelenleg működnek a megyék, vagyis az önkormányzati kerületek. És itt van Nyitra megye, ahol 2001ben a mi pártunk szerzett döntő befolyást. Már akkor is tudta m, hogy ez nem fog jól végződni, és így is lett. A hatalmi mámorral szembeni ellenállás képtelenségére gondol politikai túlsúly estén? Igen, ez törvényszerűség. Amint valaki döntő befolyásra és hatalmi szerepre tesz szert, azon nyomban visszaél vele. Nem a zt mondom, hogy mindenki ilyen, de hasonlóképpen működik a hadsereg is. A katona másképpen viselkedik civilben, mint egyenruhában. 2005ben a Nyitrai kerületben létrejött egy úgynevezett magyarellenes front, ami megint egy másik szélsőség. Szélsőség, ugya nakkor természetes reakció arra, amit ott a magyar párt művelt. Nem mondom, hogy nem. Ha viszont létezne kisebbségi önkormányzat, amit az alkotmány garantálna, akkor erre nem kerülhetett volna sor. Sem az első,sem pedig a második esetben. Ön pontosan mit gondol a kisebbségi önkormányzat fogalma alatt? Ez egy működő önkormányzati forma, ami vagy a személyi autonómián alapszik, vagy kulturális autonómia formája van, tehát szoros kapcsolatban áll kultúrával, az iskolával és a nyelvhasználattal. Konkrétan, mik ént nézne ez ki a gyakorlatban? Úgy, hogy például létezne egy bizonyos területi egység választott szerve, és emellett létezne kisebbségi választott szerv. Ez biztosítaná, hogy az adott területi egységen az őt megillető hatásköröket úgy lehessen gyakorolni, hogy ne kerülhessen sor aránytalanságokra. Sem pozitív, sem pedig negatív előjellel, és főleg nem a többi szerv rovására. Amennyiben ez kisebbségi szerv lesz, akkor arra logikusan csak egyetlen párt bírna döntő befolyással. A kisebbségi szervnek úgy kell meghatározni a hatásköreit, hogy az adott területi egység szerve hatékonyan működni tudjon. Mindezt az alkotmánynak és a törvényeknek kell garantálniuk. Ama bizonyos kisebbségi szervben csak magyarok kapnának helyet? Vagy csak magyarok, vagy az összes nemz etiség képviselői, vagy pedig külön szerv működhetne valamennyi kisebbség számára. Az a kisebbségi szerv, amelyben magyarok kapnak helyet, minden bizonnyal a sajátjainak fog drukkolni. Így azonban ennek nincs sok értelme, hisz ez újabb aránytalanságok felv etődését hozza magával. Miért?
