Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-03
19 konzervativizmus romániai tömegpártját (márpedig láthatóan ebbe az irányba mozognak az ügyek), akkor a modernistáknak nem marad más, mint hogy ennek valamilyen ellens úlyát létrehozzák. Ha tartósan hisznek majd neki, ebben kaphat részt az RMDSZ is. S akkor konstruktív ügyek kapcsán is bent maradhat az esti Híradóban. Nem zuhan ki a nemzeti bajnokság I. osztályából. Lehet, hogy mindez elemz ő i fantázia. Otthoni vonzások s taszítások, egyéni ambíciók s régi gy ű lölködések mindezt kizárják. Hogy a „reformerek” egyszer ű en személyi leszámolásokra készülnek. Vagy csak azokról álmodoznak. De talán akkor is érdekes lehet, hogy milyennek látszik most az alapszerkezet, s mit hiszün k arról, amit a következ ő néhány évben ki lehetne hozni bel ő le. vissza Frundát fúrják a demokraták Új Magyar Szó 2007. július 3. Szerző: CS. P. T. Frunda György leváltását kérték tegnap az Európa Tanács parlamenti közgyűlé se román küldöttségének éléről a testület demokrata párti tagjai. Cezar Preda és Radu Berceanu azzal vádolják az RMDSZes szenátort, hogy nem vett részt a parlamenti közgyűlés jogi bizottságának ülésén, amikor az úgynevezett Martyjelentés került terítékre . Mint ismert, az ET parlamenti közgyűlése a múlt héten elfogadta Dick Marty svájci törvényhozó jelentését, amely szerint „nagy valószínűséggel” léteztek több éven át titkos, a CIA által irányított fogolytáborok Romániában és Lengyelországban, s hogy ezeke t a helyeket sikerült is azonosítani. A román küldöttség tagjai ezek után tiltakozó levelet fogalmaztak meg, amelyben közölték: mindaddig nem vesznek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, amíg Dick Marty el nem látogat Romániába, hogy a helyszínen vizs gálja meg: valóban vannake bizonyítékok állításaira. Preda és Berceanu szerint Frunda György a jelentés elfogadását megelőzően befolyásolhatta volna a dokumentum tartalmát a jogi bizottsági ülésen, annál is inkább, mert a testület alelnöki tisztségét is b etölti. Frunda: nincs lelkiismeretfurdalásom A küldöttség sajtótájékoztatóján jelen lévő RMDSZes szenátor leszögezte: a bizottság június 7i üléséről „igazoltan hiányzott”, mert éppen a Szövetségi Küldöttek Tanácsát elnökölte Marosvásárhelyen. Hangsúl yozta, személyes meggyőződése, hogy Romániában nem voltak CIAbörtönök, és nem ért egyet a jelentéssel. Mint mondta, a dokumentum elfogadása előtt személyesen tárgyalt Dick Martyval, akit azonban nem tudott meggyőzni álláspontja megváltoztatásáról. „Ha a j elentés elfogadása egykét szavazaton múlott volna, akkor most lelkiismeret- furdalásom lenne, amiért nem vettem részt az ülésen. A bizottság azonban 41 arányban fogadta el a dokumentumot” – nyilatkozta a sajtótájékoztatót követően az ÚMSZnek Frunda Györ gy. A szenátor politikai támadásnak tekinti demokrata párti kollégái bírálatait. „Amióta megírtam a jelentést a nemzetről, meg akarnak szabadulni tőlem” – fejtette ki a szenátor, aki az említett jelentésében keményen bírálta a román hatóságok kisebbségpol itikáját, s akit az ETben kifejtett tevékenysége miatt idehaza többször is bíráltak román politikustársai. Az ET parlamenti közgyűlése román küldöttségének elnöke felelőtlennek tekinti kollégáinak azt a döntését, hogy többé ne vegyenek részt az európai t estület munkájában. „Nem sajtóértekezleten kell megvédeni az ország érdekeit” – érvelt a politikus, aki egyébként alá sem írta kollégái tiltakozó levelét. „Egyetértettem azzal, hogy három hónapig csak a bizottsági munkálatokban vegyünk részt, ez tiltakozás nak elegendő lett volna. Ha testületileg kivonulunk a közgyűlésről, annak semmilyen következménye nincs” – fejtette ki az ÚMSZnek a szenátor, akinek megállapításával különben Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke is egyetért. Mi van a Martyjelentésben? A Martyjelentés szerint a románok az ország tengerparti körzetében, Tulcea és Constanþa között hoztak létre egy „biztonsági zónát” a CIAval együttműködve, a terrorizmus elleni harc keretében letartóztatott foglyok titkos őrizetben tartására és továbbszá llítására. Ebben a mintegy 50 kilométer hosszú s 1500 négyzetkilométeres zónában több katonai létesítmény is van, de a jelentés szerint a központi szerepet valószínűleg a Mihail Kogãlniceanu nevű, részben civil, részben katonai repülőtér játszotta.
