Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-14
11 demokráciaellenes kormányzást demokratikussal kell föl váltani, az önmagát megvédeni nem képes demokráciát alkotmányosan is meg kell erősíteni. Ismét növekedési pályára kell állítani a magyar gazdaságot, a gazdasági növekedés révén kivezetni Magyarországot a bajból. Meg kell erősíteni a magyar kis- és középvál lalkozókat. Azt akarjuk, hogy a magyarok tulajdonosok legyenek saját hazájukban, mert ma nemcsak a pénzük kevés, de tulajdonuk sincs. A következő választásokon is ön lesz a Fidesz miniszterelnökjelöltje? A Fidesznek minden előre látható variációra van m iniszterelnökjelöltje: ha képesek leszünk egyedül megnyerni a választást, ha koalíciót kell kialakítani, és arra az esetre is, ha szakértői irányításra lesz szükség a kormányban. Erős párt vagyunk, erős és kipróbált politikusokkal, akiket bajtársias szell em köt össze, ezért képesek vagyunk olyan munkamegosztást kialakítani, ami a legkedvezőbb az ország számára. Személyes érdekek a Fideszen belül sohasem tolakodhatnak a magyar nemzet magasabbrendű érdekei elé. Én is készen állok a feladatra. Ön szerint ki nyeri meg a Románia és Magyarország között immár az Európai Unióban zajló versenyt? Különös tekintettel arra, hogy a fél éve uniós tagállammá vált Románia jelenleg jobb gazdasági kilátásokkal bír, mint Magyarország. Az európai történelemben voltak rossz é s jófajta versenyek is. Az uniós tagállamokra ma jellemző vetélkedés a jobb fajtájúak közé tartozik. Ugyanakkor világos, hogy ez a versengés sohasem feszítheti szét az EU kereteit, miközben az Unió államai egymás között rivalizálnak, aközben együtt egy erő s Európát is meg kell teremteni, és ezt a szempontot sohasem rendelhetik a saját szempontjaik mögé. Az erős Európa mindannyiunk sikeres közösségének egyik fontos feltétele. Románia és Magyarország között ma a döntő különbség nem az, hogy Románia területben és lélekszámban is nagyobb ország. Románia igazi versenyelőnye abban áll, hogy képes egy nemzeti cél mentén egyesíteni az embereket. Büszkék arra, hogy románok, hogy vannak nemzeti céljaik, és büszkén vallják, hogy ezzel a nemzeti ethosszal képesek sikere ssé tenni az országot. Ma Magyarország nem hisz önmagában. Nem vagyunk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk. Sokan vannak, akik nem gondolják, hogy erőt lehet meríteni a nemzeti öntudatból és önbecsülésből, gyakran mellőzendőnek tartják, hogy Európában párj át ritkítóan hosszú és sikeres történelem áll a hátunk mögött, hogy egy nagy nemzet fiai vagyunk. Mi nem használjuk ki ezeket a felhajtóerőket. Pedig volna mit. Ha versenyképesek akarunk lenni Európában, akkor a magyaroknak meg kell érteniük, hogy csak mag yarként lehetnek azok, különben menthetetlenül le fogunk maradni. Milyen új lehetőségek rejlenek a nemzetpolitikában Románia uniós tagsága révén? Régen volt ilyen kedvező a külpolitikai környezet számunkra. Ám hiába, ha a magyar kormánynak nincsenek nemz etpolitikai céljai, és nincs mit képviselnie a nemzetközi politikában. Gondolok itt az autonómia, az anyanyelvű oktatás, a Babeş – Bolyai Tudományegyetem ügyére, de Magyarország nem foglalt állást a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazás ügy ében sem, holott lehetett volna mondanivalója. Az erdélyi magyarok sohasem tudják elérni autonómiájukat, ha egy erős magyar külpolitika ebben nem támogatja őket. A magyar külpolitikának megvannak a maga természetes korlátai. Nem tűzhet ki célokat az erdély i politika számára, de ha az erdélyi politika kitűzte a saját céljait, akkor a magyar külpolitikának az a kötelessége, hogy annak sikerességét elősegítse. Ma ezt a kötelességét Magyarország nem teljesíti. Azonban nemcsak a nemzetpolitikai kérdésekben nem l átszik a magyar külpolitika: nem képviselünk semmit sem az amerikai rakétavédelmi rendszer, a koszovói autonómia dolgában, zavaros a magyar álláspont a Nabuccogázvezeték és az energiafüggőség kérdésében, és nincs álláspont a Malina Hedvigügyben sem, márp edig ez utóbbi rendkívül fontos kérdés. Ha az ember azt akarja, hogy felkerüljön az európai külpolitika térképére, akkor be kell nevezni, álláspontokat kell képviselni. Ma nem tudunk részt venni a külpolitikáról szóló vitákban, holott a magyar külpolitikáb an a magyar nemzet számos érdeke is kockán forog. A Romániában ősszel tartandó európai parlamenti választáson a jelen állás szerint az RMDSZ jelöltjei, illetve a függetlenként induló Tőkés László püspök között választhatnak az erdélyi magyarok. Ön miként látja az erdélyi magyar érdekképviselet perspektívá ját? A politikának és a demokráciának is revitalizálásra van szüksége. Szerintem az erdélyi magyar politika is megérett arra, hogy vitaminokat, teljesítményfokozó szereket juttasson a szervezetébe. Nem szabad lebecsülni azt, amit ma
