Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-14
9 Tőkés Lászlóra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökére utalva az együttműködés jó példájaként említette a Partiumi Keresztény Egyetem akkredi tálásának ügyét. Markó lényegesnek tartotta azt is, hogy az RMDSZ tartsa tiszteletben azoknak a szövetségen kívüli szervezeteknek a nézeteit, amelyeknek adott kérdésekben más a véleményük. Az RMDSZ szemszögéből nézve ma Erdélyben nem az tartozik a "másik t áborhoz", aki másként gondolkodik - mondta Markó Béla , az igazi ellenfél a "közönyösök tábora". vissza Hinni kell az erős Magyarországban Krónika 20070713 Orbán Viktor volt kormányfő a kisszerű nemzetpolitikáról, a F idesz jövőjéről, az erdélyi magyarság perspektívájáról Ne abból a Magyarországból induljunk ki, amit látunk magunk körül, hanem abból, amilyen lehetne. Ne csak a szemünkkel nézzünk, hanem a szívünkkel is, és akkor egy másik, nagyszerű Magyarország képe t árul elénk – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor. Magyarország volt miniszterelnöke szerint jelenleg néhány kalandornak, saját vagyonát gyarapítani és politikai uralmát erősíteni akaró csoportnak sikerült kijátszania a magyar demokrác iát, ez a demokráciaellenes kormányzás azonban bukásra van ítélve. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint az erdélyi magyar politika is megérett a revitalizálásra, olyan megújulásra, amely visszaadja az erdélyi magyar szavazók hitét, miszerint érdemes elmenni szavazni. „Örültünk volna, ha nem RMDSZ, hanem összmagyar listát sikerül állítani az európai parlamenti választásra. Nem így történt, ezért nem tudok mást tenni – bár ezt örömmel is teszem – , teljes mellszélessé ggel támogatom abban Tőkés László püspök urat, az erdélyi politika kiemelkedő és hiteles személyiségét, hogy Brüsszelben is elvégezhesse a rá váró munkát” – nyilatkozta lapunknak Orbán Viktor, aki az elmúlt évekhez hasonlóan idén is részt vesz a jövő héten rendezendő Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Elnök úr, az elmúlt időszakban az erdélyi magyarság aggodalommal követi az anyaországi belpolitika alakulását. A miniszterelnök tavalyi balatonőszödi beszéde, majd az azt követő budapesti utcai tiltakozássoroz at nyomán a közösség úgy érzékeli, hogy a valamikor befolyásos középkeleteurópai államból Magyarország gyenge országgá vált. Mi okozta az anyaországban uralkodó válságot, és mi lehet ebből a kiút? Indokolt a határon túli magyarok szemében látszó aggodal om, amikor Magyarország felé néznek. Minden kisebbségi sorsra vetett közösséghez hasonlóan a határon túli magyarság is abban érdekelt, hogy anyaországa minél erősebb állam legyen. Csak egy erős ország képes megvédeni emberi és közösségi érdekeit, föllépni az őket ért sérelmekkel szemben, és partnere lenni az erdélyi magyar közösségnek, amely autonómiát és új távlatokat szeretne a maga számára. Magyarország ma nem ilyen ország, nem erős, hanem gyenge ország. Gyengeségének számos oka van: egyszerre gyenge gaz daságilag, a biológiai megújulás szempontjából és lelki értelemben is. A bajok gyökere oda nyúlik vissza, hogy az ország vezetői nem hisznek sem a magyar történelem, sem Magyarország jövőjének nagyszerűségében. Csak kisszerű keretekben képesek gondolkodni. Kis országot látnak, kisszerűnek értékelik a múltját, kisszerűnek látják az előtte álló esélyeket, és kisszerűnek látják az itt élő magyarokat is, holott egy ország nagy- vagy kisszerűségét nem a lélekszáma vagy a területe dönti el, hanem az emberi minősé g. Márpedig Magyarország történelmét, kultúráját és az itt élő emberek munkabírását, képességeit tekintve is nagyszerű ország. Ha mindehhez hozzáadjuk a minőséget, amit a határon túli magyarok képviselnek a múltban és a jelenben, akkor elmondható, hogy a K árpátmedencei magyarság nagyszerű közösség, ezért nagy ívű, bátor célokat kellene kitűznie maga elé. Ehelyett ma a lemondás, a nincs más alternatíva, a sorsunkat nem alakítjuk, hanem el kell szenvednünk politikája érvényesül Magyarországon. Ez a gyökere a gyengeségnek, ezért teljesít gyengén a magyar gazdaság, gyakorlatilag ezért nincs ma Magyarországnak látható külpolitikája, és ezért nem törődik a határon túli magyarokkal sem. Ez a világ nem sarkallja a fiatalokat, hogy bátran tervezzék a jövőjüket, alap ítsanak családot, vállaljanak gyermekeket. Ezért keresi egyre több fiatal, jó képességű ember inkább az országon kívül a boldogulását. Sorolhatnám a testilelki bajokat, de nem szeretem a nemzeti önsajnálat pózát, ezért inkább azt a tényt tartom fontosnak, hogy Magyarország akár erős ország is lehetne. Ezért ajánlom mindenkinek határon belül és kívül: ne abból a Magyarországból induljunk ki, amit látunk magunk körül, hanem abból, amilyen lehetne. Ne csak a szemünkkel nézzünk, hanem a szívünkkel is, és akkor egy másik, nagyszerű Magyarország képe tárul elénk. Gyengeségünk oka az is, hogy nincs közös cél, amely egyesítené az ország polgárait. Az elmúlt húsz év során
