Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-14
8 A meghiúsított merénylet híré re egy helyi döntés alapján törölték a gépkocsival való utazást, így a miniszter helikopterrel érte el a magyar katonai bázist - tette hozzá. A látogatás után tovább bonyolította a helyzetet, hogy a helikopter, amivel Göncz Kinga a magyar táborba érkezett meghibásodott, így a miniszternek autókonvojjal kellett megtennie a mintegy három és fél, négy órás utat vissza MazariSharifba. Találkozott az elnökkel "Mi a veszélynek tudatában voltunk, tudtuk mindvégig, hogy ez egy veszélyes misszió, de sokkal font osabb volt számunkra az, hogy megerősítsük azt a magyar segítséget, amelyet Afganisztánnak nyújtunk" - mondta a szóvivő, majd hozzátette: "a magyar katonák nagyon népszerűek Afganisztánban, nagyon jó a kapcsolatuk a lakossággal, barátoknak tekintik őket a helyiek, nem megszállóknak." Göncz Kinga kétnapos afganisztáni látogatása során Hamid Karzai Afgán elnökkel, Rangin Dadfar Szpanta külügyminiszterrel, Zarar Ahmed Mokbal belügyminiszterrel, valamint az afgán parlament alelnökével és a képviselőház több ta gjával áttekintette a középázsiai térség gondjait és Magyarország szerepét az afganisztáni újjáépítésben. Göncz Kinga tárgyalópartnerei - korábbi tájékoztatás szerint - valamennyien méltatták az Afganisztánban kezdeményezett magyar civil programokat és a magyar részvételt a Baglán tartománybeli újjáépítésben. A magyar diplomácia vezetője csütörtökön - afganisztáni útja második, zárónapján - felkereste a Baglán tartományban magyar vezetéssel működő Tartományi Újjáépítési Csoportot (PRT), és megbeszélést fo lytatott Mahamad Alam Iszakzaj tartományi kormányzóval is. vissza Markó: Erdélyt vissza, de másképp FigyelőNet, MTI 2007. július 13. „Erdélyt vissza az erdélyieknek!” – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A pol itikus szerint Erdély sorsát nem Bukarestben, a központi politika szintjén kell eldönteni, azt maguknak az erdélyieknek kell befolyásolniuk. Az RMDSZ elnöke pénteken a Tusnádfürdőn szervezett ifjúsági EUtáborban, úgy fogalmazott: ma már bátran, de máské ppen kell megfogalmazni az egykori irredentának minősülő jelszót: „Erdélyt vissza!”. Természetesen ma már más tartalommal kell megtölteni ezt a jelszót, úgy változtatva meg, hogy „Erdélyt vissza az erdélyieknek!”. Azaz: Erdélyt vissza kell adni az ott élő románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek. Keleti Svájc Szerinte Erdély még mindig nem az erdélyieké, az ott élőknek ezért együttesen kell megfogalmazniuk közös céljaikat. Ennek szellemében összefogva kell cselekedniük az országrész gaz dasági és infrastrukturális fejlődése érdekében, így próbálva érvényesíteni a nekik megfelelő regionális politikát. Markó megismételte korábbi kijelentését, miszerint Erdélyt „keleti Svájccá” kellene változtatni, vagyis olyan régióvá, ahol partnerként léte zhetnének együtt az ott élő népek, közösségek, mégpedig a maguk sajátos autonómiájával. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a mai közéletben sokan fogalmazzák meg a dilemmát, miszerint a „modernizáció” vagy a „hagyományőrzés” útját kelle követnie a romániai magyarságnak. A politikus szerint hamis dilemmáról van szó, vagyis nem áll egymással ellentétben a nemzeti identitás megőrzése a gyors léptékű korszerűsödéssel. Sőt, éppen e modern integráció révén tudják megőrizni hatékonyan a népek önnön ident itásukat - fűzte hozzá. A közöny az ellenfél A mai romániai magyarság valós dilemmája a „közelség” és a „távolság” problémája. Az RMDSZ az elmúlt esztendőkben a magyar közösség céljainak megvalósítása érdekében főleg politikai és hatalmi eszközökkel él t, s miközben közeledett Bukaresthez, bizonyos fokig eltávolodott saját erdélyi közösségétől - mondta.
