Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-11
20 ellenőrzött függetlenséget irányoz elő Koszovó számára, és azt követően készült el, hogy a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások 13 hónap után sem vezettek semmiféle eredményre. Holott a tartomány státusának rendezésére eredetileg kitűzött határidő 2006 végén lejárt. Szerbia azonnal visszauta sította a márciusban, Martti Ahtisaari különmegbízott által előterjesztett javaslatot, Oroszország pedig vétót helyezett kilátásba. A hét végén, egy Horvátországban rendezett konferencián az Egyesült Államok eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszterhely ettese még úgy nyilatkozott, hogy a döntés akár fél évet is halasztódhat, bár reményei szerint Koszovó státusa a jövő tavaszi bukaresti NATOcsúcsig rendeződik. Tegnap viszont Zalmay Khalilzad ENSZnagykövet közölte, hogy egy héten, legtöbb tíz napon belül szavazásra kell bocsátani a kérdést a Biztonsági Tanácsban. Előzőleg Fried megkísérelt magyarázatot találni Oroszország ellenállására. Az amerikai külügyminiszterhelyettes szerint e mögött csupán az áll, hogy a volt Jugoszlávia még meglévő utolsó darabjá nak különválásában Moszkva a Szovjetunió szétesését látja visszaköszönni, ezt pedig „utálja”. Az európai politikusok többsége azonban ennél konkrétabb okokat sejt a vétóval való fenyegetőzés mögött. Egy, a neve elhallgatását kérő diplomata a New York Time snak nyilatkozva úgy vélte, Moszkva ellenállása csupán válasz az amerikai rakétavédelmi rendszer keleteurópai kiterjesztésének tervére. Ezt látszik alátámasztani, hogy az orosz vétó úgymond végig benne volt a pakliban, de Moszkva korábban óvakodott „hiva talosan fenyegetőzni” a lehetőséggel, és megelégedett azzal, hogy a szerbalbán megegyezés fontosságát hangoztatta. Az EUkülügyminiszterek két hete tartott tanácskozásán felmerült: megoldhatóe Koszovó függetlensége a Biztonsági Tanács támogatása nélkül? Egyértelmű válasz nincs. Mindenki tudja, hogy bármiféle egyoldalú lépés súlyos következményekkel járhat, de azt is, hogy még az európai országoknak is nehéz közös nevezőre jutni a kérdésben. Alternatíva tehát nincs mindaddig, amíg – és ezt senki nem kíván ja, Európában semmiképp – a türelmüket vesztett albánok nem fordulnak erőszakhoz és többkevesebb türelemmel várják a „nemzetek döntését”. Egyes diplomaták ugyanakkor felhívták a figyelmet: ha az Egyesült Államok erőlteti a kérdés szavazásra bocsátását a Biztonsági Tanácsban, gyakorlatilag kényszeríti Oroszországot, hogy megvétózza a tervezetet. A koszovói albánok most csak türelmetlenek – nem is a függetlenség sürgető számukra, hanem a kilátástalanság megszűnése – , a kategorikus visszautasítás után azonba n csalódottak is lesznek, s nagy valószínűséggel lépni fognak az egyoldalú függetlenség irányába. Biztonságpolitikai szakértők szerint ebben az esetben az sem kizárt, hogy Oroszország katonailag beavatkozik belgrádi szövetségesei oldalán még akkor is, ha R omániától vagy a szintén amerikai szövetséges Ukrajnától nem kap átrepülési engedélyt. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy a régió bármely országának légvédelme tüzet merne nyitni az orosz repülőkre. Ha pedig mégis, az beláthatatlan következményekkel járna az egész világra nézve. vissza Bodóék nem adják fel Új Magyar Szó 2007. július 11. Szerző: Lokodi Imre Jogerősen pert nyert a kolozsvári BabesBolyai Egyetem vezetőségével szemben a temesvári bíróságon Bodó Barna. A Bol yai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke a bírósági döntésről tegnap az ÚMSZnek nyilatkozva elmondta: „Azzal, hogy a táblabírósági döntésnek megfelelő sajtónyilvánossága van, gyakorlatilag azt az erkölcsi megerősítést kaptam, hogy nem voltam bűnös abban, a miben engem bűnösnek nyilvánítottak. Ezek után számomra már csak az marad hátra, hogy a perre költött kiadásaimat a törvényes procedúra visszaszolgáltassa” – mondta Bodó Barna. Kérdésünkre, hogy a temesvári táblabírósági döntés megerősítheti az egyetemrő l eltávolított Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusokat abban a reményben, hogy az egyetem vezetőségével szemben akár pert is nyerhetnek, Bodó Barna különválasztotta két kollégája peres ügyeit. „A Bolyai Egyetemért folytatott harc nyilvánvalóan nem áll le, legfeljebb bizonyos változások következnek be, mint ahogy a BKB három embere intézményen kívül került.
