Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-11
21 Ami pedig a két fiatalabb kolléga peres ügyeit illeti, Hantz Péter velem együtt kapott fegyelmit, ami ellen Hantz jogorvoslást követel, ezen kívül ott van Hanztnak és Kovácsnak a szerintünk teljesen jogtalan kirúgásuk ellen benyújtott pere. Az az érzésem, hogy a kolozsvári igazságszolgáltatás nagyon közel áll a BBTEhez, mint intézményhez, amelynek országos súlya nagyon nagy, és egyre nagyobb. A kolozsvári bíróságon Kovács Lehelnek alapfokon nem adtak igazat, pedig szerintem olyan eset volt, amit a temesvári bíróságon egészen biztosan megnyerhetett volna” – mondta az ÚMSZnek Bodó Barna. A temesvári bírói ítélet szerint a fegyelmi kirovásakor a z egyetem vezetősége egyrészt nem tartotta tiszteletben a procedurális szabályokat, másrészt pedig nem tudta bebizonyítani a Bodó ellen felhozott vádpontokat. vissza Egyéni körzetek és érdekek Új Magyar Szó 2007. július 11. Szerző: Simon Judit Úgy tűnik, legalább fél lépéssel előre haladt az egyéni körzetes szavazással kapcsolatos történet. A választási bizottság tegnap megszavazta a vegyes módszert. A testület a Pro Democratia tervezetét fogadta el szemben a PSD javaslatáv al, amely két fordulós választást szeretett volna, olyat, amilyen Németországban és Magyarországon is honos. A civil szervezet javaslata – amennyiben nem módosul – mindenképpen a nagy pártoknak kedvez majd. Ugyanis a mandátumok felét egyéniben kell megnye rni, a másik felét a pártok között osztanák annak függvényében, hogy az adott alakulat mekkora támogatottságot élvez országos szinten. A PRMn kívül mindenki megszavazta az egyfordulós, vegyes módszert, de a fennmaradó mandátumok elosztásáról nem döntött ek. Ezzel kapcsolatban a pártoknak kell javaslatokat megfogalmazniuk. Nem döntöttek a bejutási küszöbről sem. Elképzelhető ugyanis, hogy ez módosul, és valahol három százaléknál állapodik meg. Ennek magyarázata éppen az lehet, amivel a Pro Democratia indok olta a maga tervezetét: ne maradjon a lakosság egyik vagy másik rétege képviselet nélkül. Vagy legalábbis ne úgy érezze, hogy a nélkül maradt. Egyébként a választási küszöb leszállítását szorgalmazza PNTCD, amely attól lett hangosabb az utóbbi időben, ho gy megállapodást írt alá a PNLvel a jobboldali pólus kialakítására. A liberálisok egyelőre nem hozakodtak elő a bejutási százalékkal, csak a kisebbségeket biztosították: számukra külön rendszert dolgoznak, ki ne maradjanak képviselet nélkül. Az alacsonya bb választási küszöb kedvezne a kisebb pártoknak, és vélhetően az RMDSZnek is. Azonban azt a veszélyt hordozza magában, hogy a törvényhozás olyan képet mutat majd, mint a 90es évek elején: három képviselőre jut egy párt. A demokraták, akik a pártok kö zött leginkább szorgalmazzák az egyéni körzetes választási rendszert, vélhetően nem kívánnak majd módosítani a civil szervezet elképzelésén. Nekik megfelel, hogy a pártok támogatottsága határozza meg a mandátumok felének elosztását. Az sem valószínű, hogy a PD beleegyezne a választási küszöb leszállításához, mert akkor megint nem jutnának akkora többséghez a törvényhozásban, hogy a PLDvel közösen kormányt alakítsanak. A Stolojan vezetett alakulatnak viszont kedvezne az alacsonyabb küszöb, hiszen a szakadár okból létesült minipárt támogatottsága jelenleg még a három százalékot sem éri el. Kérdés, milyen javaslattal áll elő a PSD, amely a plénumban akár meg is torpedózhatja az egészet. vissza
