Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-11
16 részéről a koszovói albánok is kizártnak tartják a felosztást. Agim Ceku kormányfő szerint a balkáni határok újrarajzolása olyan lavinát indí tana el, amelynek nem látni a végét. Bár hivatalosan Belgrád is ellenzi Koszovó feldarabolását, az International Crisis Group (ICG) nevű, brüsszeli székhelyű nemzetközi szakértői csoport szerint Szerbia kezdettől fogva a területi felosztásra törekszik . Tudja ugyanis, hogy sem kedve, sem esélye nincs a kétmilliós lélekszámú, Belgráddal szemben ellenséges koszovói albán integrálására, pláne szemmel tartására. Oroszország támogatásával a szerbek késleltetik a végleges rendezést, és arra játszanak, hogy a türelmüket vesztett koszovói albánok majd egyoldalúan kikiáltják függetlenségüket. Az ICG szerint az ebben a helyzetben várható jogi zűrzavart Szerbia arra használná fel, hogy megpróbálja érvényesíteni legalább az északi terület ellenőrzésére irányuló igén yét. vissza Európai Unió: közeledünk? − Európai értékrend - ukrajnai viszonyok KárpátInfo 20070711 07:30:00 Ukrajna európai integrációs törekvései a narancssárga forradalom után mindenki számára nyilvánvalóvá váltak, k étség sem fért ahhoz, hogy Viktor Juscsenko nyugatbarát államfő Ukrajnát Európa szerves részeként kívánja látni. A narancssárga forradalom utáni időszak különösen optimista hangulatban telt, a politikusok már a csatlakozás dátumát várták a Nyugattól. Persz e csak addig, míg néhány európai képviselő ki nem jelentette, hogy Ukrajna még messze nem áll készen a nagy lépésre. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a forradalom utáni időszakban az ukrán külügyminiszter végre kijelentse: Ukrajna európai uniós c satlakozása továbbra is az ország egyik fontos célja, de egyelőre még a megvalósíthatatlan stádiumban található. Arszenyij Jacenyuk ukrán külügyminiszter Nyugaton is elismert politikus. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely felnőttkorát már a független Ukra jnában élte, így nem itatta át világnézetét a régi rendszer, ráadásul pártonkívüli politikus, tevékenységét a hatalompárt és az ellenzék is elfogadja. Fentebbi kijelentése után az országban kezdett csillapodni a helyzet az integrációval kapcsolatosan, mígn em Marek Sivec, az Európa Parlament (EP) vezetőhelyettese elő nem állt egy újabb csatlakozási dátummal. Véleménye szerint Ukrajna már 2020ban EUs tag lehet. Ráadásul még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ez az esemény még korábban is bekövetkezhet. A hagyományosan jó ukránlengyel kapcsolatoknak megfelelően Aleksandr Kwasniewski egykori le ngyel elnök is reálisnak látja az időpontot. Roman Spek, Ukrajna európai uniós képviselője szerint reális lehet ez a csatlakozási dátum, ugyanakkor biztos abban, hogy az még nem végleges. Teljesen más véleménnyel állt elő Reinchard Scheffers, Németország ukrajnai nagykövete. Szerinte jelenleg az Európai Unióban még csak nem is tervezik Ukrajna csatlakozását, ennek megfelelően az említett dátum teljesen megalapozatlan. Júniusban a krími Jaltában gyűltek össze az európai politikusok, de Scheffers állítása sz erint hivatalos szinten nem is említették a kérdést. Civil nemzetközi szervezetek érintették a problémát, de semmi több nem történt - állítja. Roman Spek ennek ellenére úgy véli, hogy nem a csatlakozás dátuma a legfontosabb dolog. Elképzelhető, hogy akár 2020 előtt csatlakozik Ukrajna, de az is, hogy nem - mondta. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy Ukrajna törekedjen az európai szabványok elérésére, törekedjen az európai értékrend átvételére - tette hozzá. Az EU mellett a másik fontos kérdés a NATOhoz va ló integráció. Ebben az esetben már Oroszország jelenti a komoly problémát, hiszen Ukrajna csatlakozását a Kreml provokációként fogná fel. Ugyanakkor az EP vezetőhelyettese kijelentette, hogy a katonai szervezetet soha nem használták és a jövőben sem hasz nálnák fel Oroszország ellen. A balti országok már csatlakoztak hozzá, annak ellenére, hogy egykor a Szovjetunió tagállamai voltak, mégsem használjuk fel őket Moszkva ellen - mondta Sivec. Az eddig elhangzott vélemények a Jaltai Európai Stratégia (YES) ne vű nemzetközi hálózat nem formális találkozóján láttak napvilágot. A 2004ben létrejött hálózat alapítója és egyik vezetője Viktor Pincsuk, Ukrajna egyik leggazdagabb üzletembere, egykori politikus, Leonyid Kucsma veje. Szerinte ez a találkozó hatékony esz köz a tapasztalatcserére, lehetőség Ukrajnának a modernizációra és az integrációs kérdések megoldására. Az acélipari mágnás Pincsuk már hosszú ideje dolgozik azon, hogy Ukrajna jobb imázzsal rendelkezzen az európai országok között.
