Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-11
17 A hír ugyan nem a legfr issebb, de talán ide tartozik: június közepén meggyezés született Ukrajna és az Európai Unió között az ukrán acéltermékek exportkvótájának emeléséről. A jövőben 30 százalékkal emelik az exportálható acél menynyiségét - 1 millió tonnáról 1,32 millióra. Mege gyezés született arról is, hogy az acélból készült félkész termékeket korlátlanul exportálhatja majd Ukrajna az Unió tagállamaiba. vissza A kisebbségi médiumokat is kötelezően privatizálják Vajdaságma.info 2007. július 11 . [1:26] Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője a Magyar Szónak adott tegnapi nyilatkozatában elmondta, hogy csak üdvözölni tudja a nemzeti viszonyokkal foglalkozó képviselőházi bizottságának a döntését, hogy napirendre tűzte a kisebbségi tájékozta tás problémáját, ugyanis az említett bizottság bejelentette, hogy a következő ülésre meghívja a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség tagjait, hogy számoljanak be milyen kritériumok alapján ítélik oda a frekvenciákat. Hozzátette azonban, hogy a bizottság saj nos nem hajlandó foglalkozni az érem másik oldalával, vagyis nem szorgalmazza az érintett médiumok kivonását a kötelező privatizáció alól. - Ahhoz, hogy egy kisebbségi nyelven sugárzó médium működni tudjon, frekvenciára van szüksége, és önkormányzati alapí tásra - hangsúlyozta Pásztor a Magyar Szónak. Mint mondta, nem kizárt, hogy a törvénymódosítási javaslatukat csak azért vetik el, mert a VMSZtől származik. vissza Ha megszűnik a határ... − A Respekt szerint Szlovákia elves zíti déli területeit Népszabadság • Szilvássy József • 2007. július 11. Szlovákia és Magyarország csatlakozásával a schengeni övezethez Pozsony a gyakorlatban elveszíti a magyarok lakta déli területeit - állítja a Respekt cseh hetilap legújabb számában Lubos Palata. A cseh újságíró szerint - aki gyakran foglalkozik a szlovákmagyar politikai kapcsolatokkal - számos jel utal arra, hogy Pozsony ezzel a fejlődéssel csendesen többékevésbé már előre számolt. Ez például az egyik oka annak, hogy miért kapot t elsőbbséget a PozsonyKassa autópálya megépítése az értelmetlenül drága északi vonalon, szemben az olcsóbb déli vonallal. Az aggodalmakat növelte Duray Miklós néhány nappal ezelőtti kijelentése is, miszerint a Duna végre megszűnik határfolyó lenni, ame ly hosszú évtizedekre elválasztotta a két partján élő magyarokat - mutat rá a publicista. Palata úgy vélekedik, hogy a szlovákmagyar közeledés első sikere az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd újjáépítése volt, amelyet úgy terveztek meg, h ogy teherautók vagy buszok ne mehessenek át rajta. Nem az volt a cél, hogy megakadályozzák a tankok átkelését? - teszi fel a kérdést a szerző. Lapunk megkeresésére Silvia Glendová pozsonyi kormányszóvivő azt válaszolta, hogy nem kommentálják a cikkíró sz ubjektív feltételezéseit, amelyeknek nincs semmilyen valóságalapjuk. Néhány nappal ezelőtt a pozsonyi TA 3 hírtelevízió politikai vitaműsorában Dusan Caplovic szlovák kormányalelnök azt hangoztatta, hogy nem tartanak a schengeni zóna bővítésétől, mert Szlo vákia is érdekelt a déli régiók és a magyarországi térségek együttműködésében. Grigorij Meszezsnyikov politológus a Népszabadságnak nyilatkozva kifejtette, a szerzőnek csupán azzal a véleményével ért egyet, hogy aktivizálódhatnak bizonyos nacionalista csop ortosulások. - Egyébként úgy vélem, hogy a cseh publicista elemzésében megfeledkezett arról, hogy nem a tizenkilencedik, hanem a huszonegyedik században élünk - tette hozzá. Érdeklődésünkre Bastrnák Tibor révkomáromi polgármester elmondta, hogy januártól jórészt visszaáll a régi és természetes állapot, ugyanakkor az egy város, vagyis Komárom, továbbra is két országhoz tartozik majd, amelynek ezután elsősorban közigazgatási szempontból lesz jelentősége. Ján Oravec, Párkány polgármestere szamárságnak vagy tudatos csúsztatásnak nevezte a szerző állításait. - Tankok átmehetnének a hídon, de ilyesmit elképzelni sem tudok. Ilyesmiről csak Ján Slota ábrándozott, részegen. Nehéz teherjárműveket nem engedhetünk be Esztergom vagy Párkány belvárosába, márpedig ez a patinás alkotás ezeket a részeket köti össze. Ezért uniós forrásokra is pályázva olyan új, a teherforgalmat is áteresztő hidat tervezünk a két határ menti település közelében, amely a Helsinkitől az Adriáig húzódó egyik európai fő útvonal része lenne - kö zölte a polgármester. Rámutatott arra is, hogy a szomszédos területek együttműködésének egyik kiemelkedő
