Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-11
15 Ke resztszülőnap a Kallós Alapítványért Budapest, 2007. július 11., szerda (MTI) - A határon túli, elsősorban mezőségi magyar diákok oktatását felkaroló Kallós Zoltán Alapítvány támogatásáért rendeznek keresztszülőnapot szombaton Esztergomban - közölték a szervezők az MTIvel. A keresztszülőnapon népi játékok és néptánc várja az érdeklődőket a Szentgyörgymezői Hagyományőrző Kör tagjaival. A látogatók filmvetítés keretében, illetve a névadó Kallós Zoltánnal, Balázs Bécsi Gyöngyivel beszélgetve, ismerke dhetnek meg a Kallós Zoltán Alapítvánnyal, Válaszúttal, és a "Keresztszülőprogrammal", a magyar nyelvű oktatás támogatásnak talán leghatékonyabb formájával. A Kallós Zoltán Alapítvány a Kossuthdíjjal és Corvinlánccal kitüntetett európai hírű néprajzt udós, Kallós Zoltán támogatásával jött létre 1992ben, kezdetben fő tevékenysége a népzenei és a néptánc táborok szervezése volt. A helyet a Kolozsvártól 27 kmre lévő Válaszúton a Kallós kúria biztosította, ez adott otthont a múzeumnak, a népi tárgyi gyűj teménynek, a nyári táboroknak. Ma már szívügyüknek tartják a mezőségi szórvány magyar oktatás megszervezését is: az alapítvány munkatársai végigjárták a Mezőség legszegényebb területeit, a Borsa, a Lóna és a Lozsárd völgyét, s 100 olyan magyar gyermeket ku tattak fel, akiknek biztosítani tudják a magyar nyelvű oktatást. Az alapítvány 1999ben beindította a magyar óvodát és az 14 osztályos iskolát. 2001ben elkezdődött és mára befejeződött egy új, 80 férőhelyes szórványkollégium építése, a működési költségek et - márólholnapra - a különféle pályázatokon nyert pénzek, határon inneni és túli magánszemélyek és cégek, alapítványok támogatásából fedezték. Mostanra, úgy tűnik a kapuk bezáródtak, jelenleg a mindennapi megélhetésért küzdenek. Hosszabb távon biztonság ot csak a "keresztszülőprogram" nyújthat. Nehéz helyzetükre szeretnék felhívni a figyelmet a szombati rendezvénnyel - derül ki az MTIhez eljuttatott tájékoztatóból. vissza Koszovó feldarabolása is szóba jöhet a tartomány j övőjének rendezésekor - ELEMZÉS Pristina, 2007. július 11. (MTI/Reuters) - A Koszovó függetlenségéről folytatott diplomáciai egyeztetések holtpontra jutása miatt ma már a délszerbiai tartomány esetleges feldarabolása sem zárható ki a területi kérdés l ehetséges megoldásainak sorából. Legutóbb Jevgenyij Primakov volt orosz kormányfő javasolta a terület felosztását. "Ebben a pillanatban nehéz megmondani, hol húzódnának pontosan a feldarabolt tartomány határai. Annyi azonban világos, hogy a szerbek la kta területeket és a szerb ortodox kolostorok környékét Szerbiához kellene csatolni" - mondta Primakov. Szavait címoldalán hozta a tekintélyes belgrádi Politika, amely szellemiségét tekintve közel áll Vojislav Kostunica szerb kormányfőhöz. A Szerbia pá rtját fogó Oroszország élesen ellenzi a Martti Ahtisaari ENSZmegbízott által kidolgozott és a nyugati országok által támogatott tervezetet, amely nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló függetlenséget irányoz elő a nyolc éve ENSZigazgatás alatt álló ta rtománynak. Moszkva kijelentette: élni fog vétójogával, ha a Biztonsági Tanácsban Belgrád számára elfogadhatatlan határozattervezetet bocsátanak szavazásra. Eközben a sorsuk rendezését egyre türelmetlenebbül váró koszovói albánok - az Egyesült Államok támo gatásában bízva - hajlanak arra, hogy egyoldalúan kikiáltsák függetlenségüket. Ezt azonban az Európai Unió ebben a formában nem lenne hajlandó elismerni, jóllehet a tartomány szerb uralom alá történő visszatérésére sem lát lehetőséget. A diplomaták ez ért lassan már középutas megoldással is kiegyeznének, amelynek keretében akár Koszovó feldarabolása is szóba jöhet. Egy nyugati diplomata elmondta, hogy ennek lehetősége "egyelőre csak informálisan merült fel, hivatalosan még senki nem akar tárgyalni róla" . A diplomata szerint ilyen engedményt legfeljebb az utolsó pillanatban tennének, és "ott még nem tartunk". Hozzátette továbbá, hogy "mindenképpen egy Ciprus mintájú felosztás lesz de facto az eredmény", amelyet lényegében már csak egy lépés választ el a t eljes megosztottságtól. A túlnyomó többségében albánok lakta, összesen kétmilliós népességű Koszovónak az Ibar folyótól északra eső szegletében 40 ezer, a tartomány keleti és déli részén, illetve a főváros, Pristina környékén pedig elszigetelt zárványokban további 60 ezer sze rb él. Jóllehet a hivatalos felosztás egyelőre nincs napirenden, a területi megosztottság lényegében már kialakult Koszovóban: a Belgrád irányítása alatt álló északi területnek gyakorlatilag nincs kapcsolata Pristinával. Az 199899es háború után a francia NATOcsapatok az Ibar folyótól északra eső területet jelölték ki biztonságos menedéknek azon szerbek számára, akik a konfliktus alatt elszenvedett sérelmeik miatt bosszúra éhes koszovói albánok elől menekültek el falvaikból . Ezt a térséget a koszovói alb án vezetők azóta sem tudják ellenőrzésük alá vonni. Koszovó hivatalos feldarabolását elméletileg valamennyi érintett fél ellenzi. A délszerbiai tartományban állomásozó NATOerők attól tartanak, hogy a felosztás ismét felélesztheti az albán felkelést K oszovóban a macedón határ környékén, ahol sok számla vár "kiegyenlítésre" a 20002001es konfliktusok óta. A maguk
